Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Dr. Pataky Arnold: A Heródes-dynastia története
A HERÓDES-DYNASTIA TÖRTÉNETE. 241 sem riadt vissza; 1 ekkor ölette meg Salomenak második férjét, Costobarust is. Ez a Costobarus idumaeai főember volt, kit Herodes Idumaeának és Gazának élére állított. Costobarus már régebben Kleopátrának ajánlotta fel országát s Herodes már ekkor meg akarta öletni; csak anyjának és nővérének közbenjárására kegyelmezett meg neki, de azóta már nem bízott meg benne. Később a házastársak közt viszály támadt, mire Salome minden szokás ellenére válólevelet adott férjé- nek s bevádolta, hogy bizonyos Lysimachosszal, Dositheus- szál és Antipaterrel (Babas fiaival, amint látszik, a Hasmo- naeus-család távoli tagjaival) összeesküvést sző, magánál rejtegetve őket, noha Herodes már Jeruzsálem elfoglalása- kor halálra kereste mindnyájokát. A vád igaz volt, Herodes pedig az összeesküvőket halállal büntette. Herodes most már nyugodt lehetett : a Hasmonaeusok családjából már senki sem élt, aki uralmát kétségessé tehette volna. Más trónkövetelője sem akadt többé; hatalma biztosítva volt mindhaláláig. II. korszak (25—13.). Az actiumi ütközettel véget értek azok a folytonos zavarok, melyek mindeddig nyugtalanították a római biro- dalmat s Herodesre is nyugalmasabb idő következett be. Ezt a nyugalmat arra használta fel, hogy országát emelje s népének kegyét megnyerje. Tagadhatatlanul sokban elő- mozdította országának fejlődését, de a honi szokásoktól való folytonos eltávolodás az erkölcsök meglazulására s a népnek nemtetszésére vezetett.1 2 Négy évenkint a császár tiszteletére gladiatori játé- kokat rendezett, Jeruzsálemben amphitheatrumot és szín- házat építtetett. Ez intézkedései legkevésbbé sem tetszettek a törvényhez szigorúan ragaszkodó zsidóknak ; összeesküvés 1 »Ne ab intimis quidem amicis sanguinarias manus abstinuit.« <Ant. XV. 7, 10.) 2 »Permagna facta est bonorum morum in deterius inclinatio, labente disciplina.« Hittudományi Folyóirat. 1908. 16
