Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Az Aquinói-Szent-Tamás-Társaságból
VEGYESEK. 181 Dr. Zubriczlcy Aladár az értekezéssel egyetért és csupán értékét akarja növelni azáltal, hogy felhívja a szerző figyel- mét néhány észre nem vett vagy kellő figyelemre nem mél- tatott szempontra. Jó volna a vallás eredésének kérdését a Feuerbach-Marx-féle elmélettel szemben a vallástörténet (összehasonlító tudomány) alapján megvilágítani, mert akkor kitűnnék, hogy a vallás sokkal erősebb valóság, hogysem ilyen légies magyarázattal volna elintézhető ; továbbá az is kitűnnék, hogy akik a vallással ex asse foglalkoznak, teljesen feladják a Feuerbach-féle elméletet. A Marx-féle ábrándokat a boldog socialista jövőről tanácsos volna Hartmann Ede egy-két gondolatával elhessegetni. Kívánatos volna Spencer nyilatkozatát közölni a vallás államfentartó és társadalmi erejéről, melyet halála után kiadott emlékirataiban írt le. Érdemes volna kutatni a vallásos hitnek, kivált a myste- riumoknak befolyását a társadalmi és művelődési menetre, amire például szolgálhat Schellnek egy megjegyzése a Szent- léleknek az Atyától és Fiútól való származása tekintetében. Marx azon állításával szemben, hogy csupán a kereszténység, a mohammedanismus és a buddhismus propagandista-ter- mészetűek, utalni kellene a Mithrasz-kultuszra és egyéb keleti misztériumokra. Saly László nézete szerint nem egészen helyes a marxiz- mus vallásbölcseleti alapjait tisztán Feuerbach rendszerében keresni. Épen pár hete beszélgetett erről a dologról Giess- wein úrral, aki azt mondta, hogy vagy tíz-tizenkét monista bölcselőt lehetne megnevezni, akiket a Marxisták mind tekintélyekül ismernek el, például most újabban Spencer a főfilozofusuk. A marxizmus vallásbölcseleti alapjait tehát sokkal helyesebb, mint Kiss prelátus is mondotta, általában a materializmusban keresni. A marxizmus első sorban gazdasági, másod sorban etikai s csak harmad sorban vallásbölcseleti rendszer. Sem Marx, sem követői szorosan nem tartanak ki egyetlen bölcselő mellett azért, mert nekik agitációs céljukra mindegy a monizmus keretén belül ki minő elveket vall ; ők tehát csakugyan bölcseleti primitívek, akiknél egy állandó alapot keresni nagyon nehéz. Ez a magya
