Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Az Aquinói-Szent-Tamás-Társaságból
VEGYESEK· 179 A felolvasó a történelmi materializmusnak a vallási problémához való viszonyát fejtegette. A marxizmus, ameny- nyiben a társadalom gazdasági alapberendezését tartja azon forrásnak, melyből a szellemi kultúra támad, a vallást, az etikát, a jogot, a bölcseletet és a művészetet az ökonómia merő visszatükröződésének, epifenomenonjának minősíti. Ezen merő árnynak, Marx szerint, a múltban az emberiség fejlődésére számba vehető befolyása nem volt, azért a jövőre nézve is kirekesztendő azok tényezők közül, melyek a tár- sadalom képét alakiam fogják. A felolvasó kimutatja, hogy Marxék vallásbölcseleti nézeteiket Feuerbachtól vették át. Befolyt reájuk ez irányban Strauss, Bauer, Comte, Schopen- hauer, Hume is, de főmesterük e téren Feuerbach. Az össze- hasonlító vallástudomány Feuerbach elméletét túlhaladott álláspontnak tekinti. Az anyagból s annak tulajdonságaiból az ember gazdag lelki életét kimagyarázni nem lehet. Marxék tudományos primitivismusba esnek, mikor a kereszténységet csupán a megfelelő kor termelő viszonyaiból magyarázzák ; kritikátlanul egyszerűsítenek, mikor a protestantizmusban csak a felcsöpörödött polgárság gazdasági forradalmát látják. Krisztust, az ő magasztos erkölcstanát, az egyház egységes és minden ökonómiai változástól független szervezetét a termelő és csereviszonyokból megfejteni nem lehet. A jö- vendő kommunizmusából oly boldogságot és jólétet várni, mely kiölne az emberekből minden vágyat Isten és egy jobb jövendő élet után, oly tévedés, melyet Plátóval szemben már Arisztotelest és annak kommentátora, Aqu. sz. Tamás, megcáfoltak. A vallás a múltban is nagy befolyást gyakorolt az emberiség életére (hiszen nézzük csak nemzetünket !), hatalmas tényezője lesz a jövő fejlődésének is. A társadalom minden baja nem a magánvagyonból ered. Vannak bajok, melyek az emberi nem helyzetétől elválaszthatatlanok. Igazságos állami törvényhozás és a keresztény szeretet újjá- ébresztése s hatványozott érvényesítése kell. A vallás nem túlhaladott álláspont. Hiszen a socializmus is vallási jel- leget ölt. A történelmi inaterializmus e téren is túlzás s 12*
