Hittudományi Folyóirat 19. (1908)

Dr. Kiss János: A történelem anyanyelvi felfogása

VEGYESEK.

163

való megcáfolása a történelem anyagelvi felfogásának. »Ha minden vallás csak a gazdasági helyzet gondolatvissza- tükröződése az emberek fejében, akkor mikép lehetséges az, hogy a kath. egyház tanában és szervezetében minden időben és minden helyen lényegileg ugyanaz maradt, jóllehet a gazdasági viszonyok országonként és évszázadonként változtak ?« 1

De ámbár a kereszténység nem gazdasági tényezők exponense, tükre és reflexe, sőt a kereszténység mintha kevés gondot fordítana az anyagiakra, mégis a legnagyobb hatással van ezekre.

Pécsett is vádolták a kereszténységet, hogy elhanya- gólja a jelen lét boldogságát ; a socialdemokraták vezér- alakja nyíltan követelte, hogy a boldogulni vágyó emberiség hagyja el a kereszténységet, mert ez a jelen életen túlra helyezi a célt, ide irányítja az ember egész figyelmét, miért is nem hagy erőt a földi boldogság munkálására. Ámde ez homlokegyenest ellenkezik a valósággal, mert, mint XIII. Leó pápa sz. Ágoston után tanítja, »az irgalmas Isten hal- hatatlan műve, az egyház, ámbár egyenesen és természeténél fogva a lelkek üdvét és mennyei boldogságát célozza, mind- azáltal a múlandó életrendben is annyi és oly nagy jókat eszközöl, hogy többet és nagyobbakat akkor sem hozhatna létre, ha első sorban és főkép a földi boldogság eszközlésére volna alapítva.« 1 2

Igen tisztelt közönség !

Az elmondottakból nyilvánvaló, hogy nemcsak az anyag- elvű világnézet hamis, mely az anyagon kívül semmit el nem fogad, hanem kétségtelenül hamis az anyagelvi történelmi magyarázat is, mely az összes társadalmi állapotok és az egész társadalmi fejlődés egyetlen okát s az emberiség boldogu- lásának is egyetlen tényezőjét a termelési és termékelosztási

1 Cathrein, Erkölcsbölcselet, II. 147. 1.

2 Az 1885 nov. 1-én kelt apostoli körlevél kezdete.

11*