Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Dr. Kiss János: A történelem anyanyelvi felfogása
VEGYESEK. 161 az idő ! — akkor, kedves Testvéreim, buzgón ragaszkodjatok a keresztény valláshoz, mely Szentírása második oldalán, mindjárt a teremtés után, Isten ily nagyjelentőségű ki jelen- tését hallatja : »Emberek, ־— mind, kivétel nélkül — ural- kodjátok, dominamini ! uralkodjatok az ég madarain, a tenger halain, a föld állatain s az egész földön«.נ Nem azt mondja, hogy néhány an, a többiek kizárásával, uralkodjatok ez összes földi javakon, még kevésbé mondja azt, hogy néhá- nyan úgy a barmokon, mint embertársakon uralkodjanak, hanem nyíltan azt követeli, hogy minden ember uralkodjék a földi javakon s ember ily értelemben ne uralkodjék emberen, vagyis ember embertársának tulajdona ne legyen. íme, itt a kezesség az emberi méltóság és a társadalmi igazságosság megvalósítása mellett. De nemcsak a kereszténység, nemcsak a vallás általá- bán, hanem egyéb eszmei tényezők is : tudomány, művésze- tek, erények, vitézség, szorgalom, kitartás, önmegtagadás, bűnök, erkölcstelenség, kényelemszeretet, elhatározók lehet- nek a társadalmi állapotokra. Egyes kiváló személyek, had- vezérek, fejedelmek, Socrates, Plátó, Aristoteles, Nagy Sán- dór, Hunyadi János, Napoleon, szintén hatalmas tényezői lehetnek társadalmi alakulásoknak s az emberi boldogu- lásnak. A felfedezések vagy a keresztény háborúk hatása a társadalomra sokkal nagyobb, mint a velük járó gazda- sági módosulások kívánnák. Hiába mondja Kautsky, hogy mindez csak eredménye a gazdasági állapotnak s csupán ennek szolgálatában áll; a tények egymásutánja és a dolgok értékelése ellenkezőt mutat. Engels szerint a pátriárkái állapot magával hozza az egyistenhívést ; ámde tény, hogy a pátriárkái állapot már több helyen fennállt egyistenhívés nélkül. Ugyancsak Engels szerint az általános jellegű keresztény vallás abból a törekvésből származott, hogy a római birodalom általános, világbirodalommá legyen. Ámde, mint Pesch Henrik találóan 1 1 Móz. I. 1, 28. Hittudományi Folyóirat. 1908. 11
