Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Dr. Schütz Antal: Energetika és bölcselet
ENERGETIKA ÉS BÖLCSELET. 121 tévedése egy noetikai tévedés. Fölteszi, hogy ami egyszer van, aminek nem lehet rámutatni a kezdetére, nem szorul már létének igazolására ; ha tehát az anyag és anyagi erő kezdet nélkül van, fölöslegessé vált egy első föltétien szel- lemi ok. A skolaszticizmus, legalább virágzása korában, e fölfogást nem vallotta. Legékesebb tanúbizonyság erre szent Tamás, ki úgy gondolta, hogy nem lehet az észből igazolni a világ kezdetét és mégis, ő is, követői is magából a világ- ból következtettek egy föltétien szellemi lényre. Azt vallót- ták, és minden józan noetikának azt kell vallania, hogy a lét maga még nem oka, alapja magamagának és ha valamiről azt állítjuk, hogy van, még pedig kezdet nélkül, még nem vagyunk fölmentve igazolásától. A monizmus tehát még nem végezte el dolgát, 11a a tömeg és energia megmaradásá- nak alapján e kettőnek örökkévalóságát állítja; sőt éppen ezután kezdődnék föladata, melynek persze megfelelni nem tud : e kettőnek abszolút voltát bizonyítani. De hát a monizmust idáig nem is kell engednünk. Az imént láttuk, az állandóság elvének alapján még a tömeg és energia örökkévalóságának állításáig sem jut el. S csak azért fűztük tovább a gondolatot, hogy rámutassunk arra, mennyire nincs kötve a kozmológiai Istenérv egy kezdődő világhoz. Ezt szent Tamás is fényesen igazolta, de megvallotta, hogy az örök világ föltevése mellett talán nem annyira nyilvánvaló Isten léte; s bizonyára kézzelfoghatóbb, 11a van kezdete.1 Sőt egészen általánosan állíthatjuk, hogy minél több exakt adattal bizonyíthatjuk a világ esetlegességét és célszerűsé- gét, annál kézzelfoghatóbb alakot öltenek azon gondolatmene- tek, melyek az első s föltétien valóhoz vezetnek. S éppen itt tehet nagy szolgálatot az energetika az ő alaptételeivel. Nevezetesen : 2. A kozmológiai érv részint a tapasztalati világ eset- legességéből, mondjuk léttartalmának fogyatékosságából kö- vetkeztet egy a lét teljességét tartalmazó abszolút valóra, részint pedig a tapasztalati hatóokság hiányosságából követ- veztet egy merőben hatékony első okra. 1 C. gént. 1. 1. c. 13. ad fin.
