Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Dr. Pataky Arnold: A Heródes-dynastia története
A HERÓDES* DYNASTI A TÖRTÉNETE. 9 /Antipater, de kevesebb szerencsével. Hogy tőle megszaba- dúlhasson, megvesztegette Antipaternek egyik háziszolgá- ját, hogy tegye el láb alól. A gonosz terv sikerült : Anti- pater a méregnek áldozata lön.1 (43.) így végezte be életét az a férfiú, ki okosan számító, de kétszínű politikájával családjának hatalmát megalapította. Heródes fényes teme- tést rendezett atyjának, Malichust pedig Cassius támogatá- sával alattomosan megölette.1 2 3. §. Heródes királlyá lesz. Miután Cassius Szíriából kivonult (42.), vezére Felix, ki a katonaság élén Jeruzsálemben maradt, haddal támadt Phasaelre, hogy Malichus megöletéseért bosszút álljon. Pha- sael egymagában, minden idegen segítség nélkül, legyőzte Felixet, Hyrcanust pedig hálátlansággal vádolta, mivel Felixhez szított s megengedte, hogy Malichus testvére több várat — köztük Massadát is — birtokába vegyen. Ugyan- ekkor Antigonus, Aristobulus fia, is újabb kísérletet tett, hogy aclialkis-i Ptolemaeus, Mennaeus fia támogatásával meg- szerezze Palesztina birtokát. Heródes ugyan visszafoglalta az elveszett várakat, Antigonust Palesztina határán legyőzte, s Galilaeából kiűzte Marion tyrusi tyrannust, ki Antigonust Heródes ellen támogatta. Figyelemre méltó, hogy Marion- nal igen kegyesen bánt.3 Egyes területek mégis Marion kézé- ben maradtak s csak Antonius parancsára jutottak vissza Heródes birtokába.4 Ezen időben Heródes már nős volt. Első felesége az alacsony származású Doris (»e populatibus«), kitől Anti- pater nevű fia született ; legutóbb említett hadjárata után pedig eljegyezte Alexandernek, Aristobulus fiának leányát, Mariamme-t, kit Flavius »mulier cordatissima«-nak mond.5 (L. a nemzetségtáblát.) 1 Ant. XIV. 11, 4. B. J. I. 11, 4. 2 Ant. XIV. 11, 6. 3 Ant. XIV. 12, 1. B. J. I. 12, 2—3. * Ant. XIV. 12, 5. 5 Ant, XIV. 21.
