Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Dr. Schütz Antal: Energetika és bölcselet
ENERGETIKA ÉS BÖLCSELET. 109 ságra termett valami, olyan monas-féle Leibnitz értelmében (a bölcselő természettudósok szubstanciának mondják), akkor csakugyan állandóan azonos önmagával. De éppen ez a kérdés. Mert bizonyos, hogy a természetben vannak váltó- zások s ha a változások valóságát nem akarjuk az eleai Zenonnal a látszatnak áldozatul vetni, el kell fogadnunk, hogy a változásokban valami megsemmisül — quod movetur, quantum ad aliquid transit. Igaz, hogy valami marad — quantum ad aliquid manet. Hogy mi az, ami marad, apriori el nem dönthető. Ennek végső oka, hogy az azonosság elve normatív és nem konstitutív elv; nem ad tartalmat ismeretünknek, hanem eligazítja, helyes irányba tereli azt a gondolattartal- mát, melyet az elmében talál. Ha elménkben megvan már az energiának, mint a változások közepette állandó valaminek tudata, az azonosság elve kimondja, hogy ezen állandó vala- minek ugyanannak meg kell maradnia. Ám az energia fogai- mát (s vele az energiák állandóságának elvét v. ö. I. fej. 12. §.) a tapasztalás szolgáltatja. 3. Ugyanezt kell mondanunk azon kísérletre is, mely az energiák állandóságát az elégséges alap elvéből akarja leve- zetni ; az energia csökkenésének vagy növekvésének, úgy- mond, nem volna elegendő alapja. — Igen, ha ki van mutatva, hogy az energia állandó valami ; csakhogy ebben már benne van a bizonyítandó tétel. Ha az elégséges alap elvéből le lehetne vezetni az energia állandóságának tételét, ugyan- ezen elv szerint lehetetlennek kellene mondanunk az ektropia csökkenését vagy az entropia növekvését ; hiszen a tapaszta- lattól elzárkózó elme erre sem látna elégséges alapot. 4. Nem vezet eredményre az az út sem, melyet maga R. Mayer követett. »Az erők (az akkori nyelvhasználat még nem ismerte az energia elnevezést a mai értelemben) okok ; tehát teljes mértékben illik rájuk ez az elv : causa aequat effectum. « Minden energiaváltozásban eltűnik bizonyos energia, mint ok, csak azért, hogy ép oly mértékben ismét föllépjen az okozatban ; mint Ádám az Ember Tragédiájá- bán, csak alakját változtatja untalan.
