Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Dr. Schütz Antal: Energetika és bölcselet
ENERGETIKA ÉS BÖLCSELET. 107 Rendesen sokkal nagyobbak a mérés hibái. De midőn termé- szeli tényezők vonatkozásainak exakt megállapításáról van szó, csak oly mérések jönnek számba, hol az eltérések számon tarthatók, vagyis magának a kísérletezésnek szükséges vele- járói. Azonfölül az exakt természettudománynak az ő tör- vényei megállapításánál nem abszolút, hanem csak viszony- lagos értékekre, számértékek viszonyaira van szüksége ; azokat pedig egészen pontosan tudja kapni. Hogy pedig a konkrét természeti történésekben nem látjuk a természeti törvényeknek egyszerű kifejezését, pl. az eső testnél Galilei eséstörvényét, annak oka a valóság gazdag sokszerűsége. Minden tényleges folyamat, a leg- egyszerűbb is, egyedi valóság, az egyediséget pedig tudvalevő- leg sok tényező határozza meg. A testek esésénél nem csupán a szabad esés törvénye érvényesül, hanem több más, neve- zetesen a levegő ellenállásának leküzdése. De minden tényező határozott törvények szerint működik s egy-egy folyamat- nak teljesen exakt kifejezését akkor kapnák meg, ha mindé részleges törvényeket számba vennők, ami pedig sokszor lehetetlen. Persze megint más kérdés, az empiriokriticista természet- tudós mikép tudja igazolni ezen alapon a természeti törvé- nyék noetikai értékét. A mi noetikai álláspontunk alapján azonban az exakt módon megállapított természeti törvény is szigorúan bizonyítva van. Hisz bizonyosságának noetikai forrása nem a merő tapasztalás, hanem e tapasztalat nyomán fakadt értelmi belátás. Aki nem ismeri el az értelem egyete- mesítő képességét és jogát, semmiféle induktív törvényt nem ismerhet el. Egyébként éppen az a mód, mellyel a szaktudo- mány az energiatörvényeket kezeli, csattanó példája az értelem egyetemesítő képességének (skolasztikái értelemben vett absztraháló tehetségnek). Bevezeti t. i. a megfordítható és meg nem fordítható folyamatok és a körfolyamatok fogai- mait és ezeken mennyiségtani módon szemlélteti és formu- lázza az energetikai törvényeket, majdnem azzal a közvetlen- séggel, mint a mechanika az ő alaptételeit a mozgási paral- lelogramon. Itt persze az energetikai tételek apriorikus színt
