Hittudományi Folyóirat 19. (1908)
Dr. Schütz Antal: Energetika és bölcselet
ENERGETIKA ÉS BÖLCSELET. 105 záférhető esetben igazolva látta a két alaptételt. A noetikai kritikai realizmus álláspontján 1 tehát azt kell mondanunk, hogy e törvények a szervetlen valók természetéből sarjadnak, következésképpen fizikai szükségességgel érvényesülnek min- denütt, hol a tapasztaltakkal egynemű föltételek adva van- nak ; tehát a szó bölcseleti értelmében egyetemesek. Nem változtat e kijelentésen, hogy némely »bölcselő« természettudós idáig már nem követ. Az Avenarius-Mach- féle empiriokriticizmus noetikája szerint, melynek alapjára helyezkedtek, nem is tehetik. Ki minden ismeret-tartalmat mindenestől az érzéklés fenomenonjából származtat, beszél- hét tapasztalatok összegeiről, de következetesen már nem »természeti« törvényekről, még kevésbbé »egyetemes« tör- vényekről. Vehető az egyetemesség még tágabbra ; kiterjeszthető t. i. a tapasztalaton túli szervetlen világra, pl. olyan vilá- gokra, melyek egészen mások mint a mienk, hová eddig nem- csak távcső, hanem még a sejtés sem hatolt be ; vagy oly természeti valókra, melyek minket környeznek, de finomsá- guknál, vagy érzékeink durvaságánál fogva jelenségekké nem váltak. Az energetikai törvények érvényesek-e ezen »lehetsé- ges« világokban is ? A tapasztalat talaján álló tudomány itt nyilván tartózkodik a kijelentésektől; s gondolom, a bölcse- let követheti. Mert hisz a bölcseletnek sem hivatása új vilá- gokat építeni a meglevő fölé vagy alá, hanem megismerni a meglevőt lehetőleg végső, egyetemes okaiban és ezek össze- függésében. A józan bölcselkedésnek és a tapasztalati tudományok- nak közös kiindulópontja : Omnis nostra cognitio incipit a sensibus. A mi noetikánk és kozmológiánk a világot esetle- gesnek s törvényeit csak feltételesen szükségeseknek vallja (necessarium necessitate facti), tehát lehetségesnek tart oly világot, hol a jelenlegiektől elütő törvények uralkodnak. Sőt nincs kizárva, hogy körülöttünk is vannak természeti ténye1 Ennek sem előadására, sem igazolására itt nincs mód ; 1. egyelőre Kezdet és vég a világfolyamatban c. értekezésemet 59. kk.
