Hittudományi Folyóirat 18. (1907)
Kozáry Gyula: A leszármazás és a fejlődés elmélete - Dr. Pataky Arnold: Józsue könyvének történeti jellege
730 KOZARY GYULA. a régi görög, egy részt mivel a szellemi tevékenység több ágá- ban alkotott remekei még ma is felülmúlhatatlanok, másrészt mivel ama remekeket igen kis nép alkotta.1 »Az athéni faj átlagos képessége a lehető legalacsonyabb számítás szerint csaknem két fokkal magasabb a mienknél : azaz körülbelül annyival, amennyivel a mienk fölötte áll az afrikai szere- csennek. Ezt a becslést, melyen némelyek talán elszörnyű- ködnek, bizonyítja az athéni közönség eleven szelleme és magas műveltsége, mely előtt sokkal komolyabb irodalmi műveket adtak elő s műalkotásokat állítottak ki, mint aminőket a mi fajunk átlaga méltányolni képes lenne.« Az értelmi tehetségek állandóságának bizonyítására Gumplowicz azt a körülményt is felhozza, hogy minden téren, hol nem találmányokról és fölfedezésekről van szó, tehát az erkölcs- és társadalombölcselet körében, nemcsak hogy semmi- nemű haladás nem észlelhető, hanem évszázadok óta mi újat sem mondtak. A modern művelődést illetőleg Kiddnek véle- ménye, hogy ez a társadalmi állandóság s erő mértékét szolgáltatja ama népekre nézve, melyek azt létrehozták, nem pedig az értelmi elsőbbség mértékét. Azzal egyáltalán nem jár együtt szükségképen az értelem rendkívüli fejlett- sége mibennünk. »Nem a közülünk való egyéni elmék óriási termékei azok, hanem valamennyi a tudás apródonként való felhalmozódásának eredménye, melyhez a múltban számtalan nemzedék lassú és fáradságos munkájával járúit ; a tudás e készletéhez minden hozzáadás megkönnyítvén annak további gyarapítását. Nem szükséges azt tételezni fel még ama nagy szellemekről sem, melyek e közösen felhalmozott tudományos készletet időnkint tetemesen gyarapították, mintha azokat az általános átlagtól vagy a más faj beli, alacsonyabb társa- dal mi fejlettségű emberektől az a végtelen értelmi távolság választotta volna el, mely az egyes vívmányokat — külön- külön véve — egymástól elválasztani látszik.« Erényről és erkölcsről, emberi boldogságról és társa- dalmi viszonyokról nincsenek érettebb ismereteink mint az 1 »Hereditary Genius.«
