Hittudományi Folyóirat 18. (1907)

Dr. Metzger Márton: Hammurabi és Mózes törvényei

HAMMURABI ÉS MÓZES TÖRVÉNYEI. 665 helyesebben, törvényszegés és ennek megtorlása. Lénye- gesen különböző az alap, akárhogy is egyezzék esetleg for- dításban a szó ! Vagy rokonság az, hogy mind a két tör- vény sújtja az igazságtalan bírót ? III. A 6—20-ig terjedő fontok tárgyalják a lopást és annak büntetéseit. Ha valaki a templomból vagy a királytól nagyobb dolgot lop, vagy ha valaki tudva ilyen lopott dolgot elfogad — hogy úgy mondjam az orgazda — halállal bűnhődik ; ha kisebb dolgot lop, fizesse meg a templomnak vagy a királynak a harmincszorost, más valakinek a tíz- szerest, különben életével lakok Müller itt rendkívül kalandos gondolkodással »Armenstift«-et olvas, a »szegényalapot« jelentene. Olvassa végig akárki Hammurabi törvényeit, vájjon talál-e egyetlen egy pontot, mely a szegény ember védelmét célozza ? Hisz épen ez a pont mondja, hogy ha bír fizetni, akkor fizet, ha nem, meghal. Szegényalapról Hammurabi idejében beszélni nagyon merész dolog. Nincs továbbá értelme annak sem, mit olyan szellemes okosko- dással ez ötszörös restitucióról mond. Ha valaki család- fiútól, azaz kiskorútól vesz valamit vagy rabszolgától, a hatóság közbejötté nélkül, az illető megölessék. Ezen szi- gorú rendelkezésnek célja megakadályozni azt, hogy a kis- korú fiú vagy a rabszolga, kinek a dolga nem sajátja, olcsó áron túladjon atyja jószágán ; az ilyen vevő úgy bűnhődik, akár a legnagyobb tolvaj. Ha valaki talált jószágot tart magánál és tulajdonosa azt a magáénak bizonyítja és a találó annak dacára a magáénak mondja, halállal büntetendő. Hogy mi történt abban az esetben, ha a talált jószág gaz- dája nem jelentkezett, arról a törvény nem intézkedik ; bizonyára léteztek az írott törvényen kívül már akkor is jogszokások, melyek az ilyen eseteket rendezték. Ha azon- ban valaki ártatlant vádol azzal, hogy talált jószágot tart magánál, a hamis vádló — az 1. és 2. pont alapján is —- halállal lakok Ha valaki másnak serdületlen fiát ellopja vagy a rabszolgáját, halállal büntettetik. Aki az elszökött rabszolgát visszaadja gazdájának, az jutalomban részesül. De ha magánál tartja és így eltulajdonítja, ellopja, halállal Hittudományi Folyóirat. 1907. 44

Next

/
Oldalképek
Tartalom