Hittudományi Folyóirat 18. (1907)
Dr. Kis-Erős Ferenc: A szépség mint esztétikai fogalom
548 DR. KIS-ERŐS FERENC. menye legyen.1 A szómagyarázatot vagy szóértelmezést senki sem tekinti, nem is tekintheti, igazi logikai megkatá- rozásnak. II. Tárgyi meghatározás. Bármely dolog (fogalom) tárgyi meghatározása nem egyéb, mint a dolog lényegének (termé- szetének) szavakkal való olyaténképeni kifejezése, hogy az a dolog minden mástól megkülönböztethető legyen. S mert a tárgyi meghatározásnak egyenesen a dolgok lényegét kell kifejeznie, következőleg nem a szavaktól, hanem a dolgok lényegétől függ, s mert továbbá a dolgok lényege nem vál- tozik, a tárgyi meghatározások sem lehetnek változásoknak alávetve, sem az emberek akaratától nem függhetnek. Mivel a tárgyi meghatározás a dolgoknak nem puszta megnevezése, mint a szómagyarázat, hanem a dolgok lénye- gét, miségét, ismerteti meg velünk több-kevesebb szabatos- sággal, épen azért a logika a tárgyi meghatározásnak három fajtáját különbözteti meg : a lényegit, a leírót és az okságit. 1. A lényegi meghatározás. A lényegi meghatározás az, mely valamely dolog mibenlétét, lényegét, akként ismerteti meg velünk, hogy azon dolog lényegét bensőleg alkotó ele- meket sorolja fel. Ezen elemek kétfélék : a) olyan belső elemek, melyek csak értelmünkben léteznek, és pedig olyan értelemben, hogy a meghatározandó dolognak oly lényeges jegyeiül ismerjük meg őket, melyek egyszersmind más fajoknak is lényeges jegyei, — ami nem más, mint a legközelebbi nem fogalmának megállapítása; de egyúttal párhuzamosan oly lényeges jegyeit is megismerjük, melyek a meghatározandó dolgot a most említett más fajoktól teljesen elkülönítik, megkülönböztetik, — ami nem más, mint a legfelső faji különbségnek megállapítása. Tehát e meghatározást a leg- közelebbi nem és legfelső faji különbség adja. Ilyen meg- határozás ez : az ember okoskodó állat. b) Olyan benső elemek, melyek értelmünkön kívül a 1 1 Dr. Kis-Erős Ferenc, Nevezetesebb elméletek a nyelv erede- téről. 27. lap. Budapest, 1905.
