Hittudományi Folyóirat 18. (1907)
Dr. Hanuy Ferenc: A parthenogenesis első nyomai az őskeresztény írók műveiben
A PARTHENOGENESIS ELSŐ NYOMAI. 545 magyarázatot adja: »rov ix rrvuuarog ayíov xal rijg rrciQ&ivov yeysvviigévov,1 rovreari: öSoiig ov yivwoxio.« (Ismét a római sym- bolum szavai!) Hippol. Fragm. Syriacum (Lagarde: Anal. Syr.): »Es a szűz szült, az élő az anyai emlőn csüngött, a világosság (cpüig) a keresztsóget (cfMTiouóg) vette fel, az Úr megkísértetett, a biró elítéltetett; a szenvedni nem tudó testben szenvedett, és a halhatatlan meghalt; a mennyei eltemettetett és a halottaiból feltárna- dott. Nem ríj dolgok ezek?«1 2 e) Origenes főbb szövegei a parthenogenesis-hez: Karú KsXoov (Co. Celsum) I. 6. (»i! ix Tlag&ivov yivvyjoig רI):oov« - M., S. Gr. XI. 667. » » I. 28. (Celsus művében egy zsidó vádolja Jézust, hogy magáról hirdeti: »rt)v Ix 7ran- iHvov yevEOiv«) — M., S. Gr. XI. 711. 1. » » I. 32-40. - M. XI. 719-35. 1. (Itt a zsidók Panthera-meséjét említi meg Őrig. és utal annak fonákságára, hogy most már a zsidók sem Józseftől származtatják Jézust, hanem eltorzítani akarván a szűzi fogantatást, őt házasságtörésből származottnak akarják meg- bélyegezni.) Comment, in Matth. X. 17. — M. XIII. 877. Homilia in Lucam VI,—a (latin). — M. XIII. 1813 — 1817. » » » XIV.-a (latin). - M. XIII. 1833-1838. (Origenes itt, M. 1856., tagadja a »virgi- nitas in partu«-t és a »vulva reserata«- ról beszél, amely más nőnél »per coitum viri reseratur«, itt pedig »per partum infantis«). Comment, in Joa. tom. XXXII. (latin). — Migne XIV. 783. 1 I. tn. I. k. II. r. 177. 1. 2 U. o. 269. 1.
