Hittudományi Folyóirat 18. (1907)

Dr. Hanuy Ferenc: A parthenogenesis első nyomai az őskeresztény írók műveiben

י • Ulf,»,r0n*pv

a »virginitas in partu«־t és beszél az »adaperta vulva«-ról.)

De monogamia 8. — M. II. 989. (»Christum quidam virgo enixa est, semel nuptura post partum«). Adv. Marcionem IV. 7. fej. 21. és k. hexameterek. — M. II. 1139.

» » Y. VI. fej. 15-16. hex. M. II. 1144.

De virginibus velandis, VI. fej. — M. S. L. II. 945—6:

״ »Scribens enim ad Galatas: Misit,

inquit, Deus Filium suum factum ex muliere (Gal. 4,4), quam utique virginem constat fuisse, licet Hebion resistat« (a szöveg további folyamán Tertullianus ismét a »virginitas in partu«-t, sőt a »post partum«-ot is kétsógbevonni látszik).

Tertullianus-nak az »aet ■rtanltkvia« tanát sértő ezen szövegeiről fent az I. fejezetben már részletesen׳ szóltam.

c) Clemens Alex. fő szövege a parthenogenesis-re: Erooiuurdq III. 17.1 (Szólván előbb a házasságot és nemzést

elvető enkratita gnostikusokról, folytatólagosan így ír: »El Sé i! yéveoig xaxóv, év xaxijj Xsyóvxwv 01 ßlacnpiigoi xöv ysvi'iaeiog yereibicpoxa xvqlov, év xuxqj x t!v ysvv 1) oaaav 71 a q Sáv o v« = »ha pedig rossz dolog a születés, akkor rosszban járónak mondják a káromlók a születésben részes Urat is és rosszban járónak a Szüzet, ki őt szülte.«)2

d) Hippolytus főbb szövegei a parthenogenesis-hez:

&olooocpovyeva V. 7. — M. 3127—8. (A mythologiának a parthenogenesis tanára való befolyását veszi itt tagadásba H.).

1 Clem, Alex., Strom. VII. 14.-et nem' tudtam ezen tanulmányom megírásánál megtalálni.

2 Die griech. Schriftsteller der esten drei Jahrh., Clemens Alex. Stomata I—VI. (Lipcse, 1906.), 243. 1.

542 DR. HANUY FERENC.