Hittudományi Folyóirat 18. (1907)

Dr. Hanuy Ferenc: A parthenogenesis első nyomai az őskeresztény írók műveiben

524

DR. HANUY FERENC.

MciQiag T11<g kuqxHvov«) az egész symbolummal egykorúnak1 és a parthenogenesis tanát pedig magával a kereszténységgel egykorúnak tartja, amelynek nyomait ő feltalálja János evangéliumában (1., 13.) és sz. Pál leveleiben (Gál. 4., 4.).

Harnack2 véleménye megegyezik Kattenbusch-éval, ő szerinte is Justinus 3. ágazatában nem volt még meg az »ex jtvjivlAarog ayíov«.

Ezeknek megértéséhez tudni kell, hogy Zahn Máté és Lukács »evangélium infantiae «-részleteit (Matth, c. 12—־., Luc. c. 1—2.) az evangéliumokkal egykoruaknak1 2 3 tartja, míg Harnack e részleteket későbbi toldásoknak nézi, amelyek- nek az említett két evangéliumba beillesztése után vétetett volna fel a symbolumba az »ex nvevgaroq ayíov« toldás.4 *

Feder6 így rekonstruálja Justinus symbolumának 3. ágazatát:

Tov yevvii&evTa dia (ex)6 (Maqiag)" rijg TranOevov.

Ebből is már az látható, hogy a Justinus-ból beigazol- ható alakja a symbolum 3. ágazatának részben közelebb áll a K.-hoz, részben pedig távolabb, mint antiochiai Ignác formulája.

Ignácnál ugyanis megvan a »nvevgarog ayíov«., de nincs meg az ex (Síd) Mapíag r ij g nagd-évov« alakból a »Tt!g« névelő.

Justinusnál, nevezett írók szerint, hiányzik az »ex Ttvevgurog ayíov«, de kétszer előfordul a »Síd r>;g ttupüívov

1 Zahn, Das apóst. Symbol, 55. 1.

2 Hahn, Bibi., Anhang 375.; P. R. E. Is. 751., 753. X.

3 Zahn i. m. 58—61.

* P. R. E. Is. 753. 1.; Harnack, Chronologie, I. k. 649.

6 Feder i. m. 271., 277. 1. — Feder is elismeri, hogy Justinus- nál az »Ix nveCfiato; áyíou« szavak sehol sem fordulnak elő. Megjegy- zendő, hogy a Szentiéleknek Máriára való leszállását két ízben is tüze- tesen elbeszéli Justinus az evangéliumok (Máté, Lukács) nyomán (Ápol. I. 33.; Diai. 78.).

6 Az >ek* praepositio csak kétszer (Diai. c. 66., 84.) fordul elő, máshol »íh«< (71 ao&érov).

י A »Siet Trjg naqhévou Mnqíag« forma kétszer fordul elő; Diai. 113., 120.