Hittudományi Folyóirat 18. (1907)
Dr. Hanuy Ferenc: A parthenogenesis első nyomai az őskeresztény írók műveiben
506 DR. HANUY FERENC. loco, Spiritum autem propheticum tertio habentes 01'dine, non sine ratione a nobis coli demonstrabimus.1 . • 21. Dum autem Verbum, quae prima est Dei pro- genies, sine mistione genitum dicimus (olvev ixigi^iaq cpcior.eir >)uüg yeytvijo&ai) Jesum Christum Magistrum nostrum, eundemque crucifixum et mortuum et redivivum ascendisse in coelum; nihil ab iis, qui apud vos dicuntur, Jovis filiis alienum et novum afferimus. Scitis enim, quot Jovis filios commemorent spectati apud vos scriptores, Mercurium sive sermonem interpretem et omnium magistrum; Aescu- lapium postquam fulmine etiam ob medici munus percussus est, erectum in coelum; Bacchum, postquam dilaniatus; Herculem, postquam seipsum fuga laborum igni tradidit; Dioscuros ex Leda, Perseum ex Danae, et genitum ex hominibus Bellorophontem, equo Pegaso sublatum. Quid enim dicamus Ariadnem et qui similiter ac ista recepti inter sidera feruntur.1 2 22. . . . Quod autem natum ex virgine tenemus, (Sia TraQ&évov ysyewfaidai qiéoogev) commune id cum Perseo existimate.3 81. . . . In his autem prophetarum libris praenuntia- tum reperimus Jesum Christum nostrum advenientem atque ex virgine nascentem (yevvaukvov Sia naQ&kvov), ad aetatem virilem pervenientem, morbos omnes et aegritu1 J. P. Migne, Patrologiae Cursus Completus, Series Graeca (röviden: Migne P. S. G.) VI. köt. 545—8. has. 2 Migne, Patrol. S. G. VI. k. 859 — 60. hasáb. — Ezen szöveg- részletnek csak első szavai vonatkoznak tárgyunkra, de közlésre érdemes- nek gondoltam a folytatást is, mivel a következőkben Justinus az »Isten- fiúságc mythologiai analog példáit említi fel és azzal igyekszik a Jézus »istenfiúsäg«-ában látszható idegenszerűséget eloszlatni. — Az >0tVív enifii- |ía;« szavakat Kattenbusch (i. m. II. 286. 1.) joggal az incarnatio-ra vonatkoztatja ; de a Migne-szöveg jegyzetírója (Maranus ? Otto ? Xolte ?) a c. 113-ban csak a »generatio Verbi« magyarázatát látja, nem még az »incarnatio«-ét, amelyről, mint Perseus születése által a mythologiában előre ábrázoltról, szerinte nem itt, hanem a 22. fejezetben (lásd alább) szólna Justinus. » Migne, P. S. G. VI. 363. has.
