Hittudományi Folyóirat 18. (1907)
Dr. Székely István: A Sibyllakönyvek
490 DR. SZÉKELY ISTVÁN. Az apokalyptika mindezen korszakai visszatükröződnek a Sibyllakönyvekben. A zsidó és keresztény apokalyptika korszaka tömérdek kisebb, nagyobb, tökéletesebb és tökéletlenebb apokalypsist termelt. A zsidó apokalyptika fénykora Kr. e. a II. századtól Kr. u. az I. század végéig vagy a II. elejéig terjedt. A kérész- tény apokalyptika főleg zsidó apokalypsisokat dolgozott át, de újakat is alkotott, s körülbelül Nagy Konstantin idejéig virágzott. De az apokalypsis-gyártás azután is továbbfolyt még a középkorban is, csakhogy az újabb apokalypsisok már puszta utánzatai a régieknek. Különben tudományos szem- pontból csak azon apokalypsisoknak van jelentősége, melyek a zsidóknál a II. század elejéig, a keresztényeknél pedig a III. század elejéig készültek. Jelenleg mintegy 6—8 elsőrangú zsidó és körülbelül ugyanannyi másodrendű zsidó apokalypsist ismerünk, melyek egészben vagy részben fenmaradtak. Elsőrangú zsidó apokrif apokalypsisek : a Sibyllák III., IV. és V. könyve s a kérész- tény Sibyllákban található régi zsidó töredékek, az ethiop Hónok könyv (nagyrészt Kr. e. II—I. száz.), a szláv Hónok- könyv (Krisztus kora körül), Mózes mennybevitele (Krisztus idejéből), a szyr Baruk-apokalypsis és Ezdrás IV. könyve (mindegyik az I. kér. század végéről). A régi keresztény apokalypsisek közül csak Izaiás mennybemenetele és Péter apokalypsise bírnak nagyobb jelentőséggel (mindkettő Kr. u. a II. századból). Azonkívül « kánoni könyvek közt is van két apokalypsis : egy zsidó, a Dániel könyve, és egy keresztény, a Jelenések könyve. Továbbá számos zsidó és keresztény apokalypsisnak neve vagy egy-két idézete maradt fenn a régi íróknál. Sőt az apokalypsis-irodalom utánzásra talált a profán irodalomban is. Aeneas alvilági útja Vergiliusnál túlvilági apokalypsis. Dante Divina comediája, melyben a költő végig- megy a mennyen, tisztítóhelyen és poklon, tartalmát és célját tekintve a történelemnek nagy kritikája, alakilag egészen szabályos túlvilági apokalypsis. Goethe Faustjának kivált második része is apokalypsisszerű mű, az ember boldogság
