Hittudományi Folyóirat 18. (1907)
Dr. Székely István: A Sibyllakönyvek
A SIBYLLAKÖNYYEK. 473 Harcok Egyiptomban ; béke.1 A szyrek kirabolják Egyip- tomot, míg eljön a bosszuló, Itália királyának fia, a ki a két birodalomból egyet csinál.1 2 Alexandria veszedelme. Barbár 3 betörők pusztítanak. Az oroszlán halála után a nőstény oroszlán kezébe kerül a kormánypálca. Egyiptom népei egymással fognak harcolni. Eljön a kígyó és másik kettő és a cyrenei kos.4 Azután béke lesz, majd újabb harc Egyip- tómban, miközben a híres város elpusztul.3 6 A benszülöttek először megfutamodnak, majd győznek és elpusztítják a zsidókat. Mikor pedig a farkasok a szigeten 3 békét kötnek a kutyákkal, akkor újra emelkednek a tornyok s férfiak fognak a sokat szenvedett városban lakni. És nem lesz többé pénzvágy, magánföld, szolgaság, viszálykodás, egyenlőtlenség, hanem a jámbor nép 7 kezében lesz a kormánypálca. (284— 361. v.). II. Szerző és kor. A XI—XIV. könyvek mind megannyi külön profán történelmi művek, melyek egy gyűjteménynyé vannak össze- illesztve, sőt talán a későbbi könyvek az előbbiek folytatásául írva. A XI. könyvből nem tűnik ki világosan, milyen volt a szerzője ; de inkább zsidó volt, mint keresztény. Augustus uralkodásánál nem régibb ; talán a III. században élt való1 Itt vagy idegen adalék kezdődik vagy pedig maga a szerző tér vissza saját korának egyiptomi eseményeihez, melyeket lehet hogy hibásan vagy kevésbbé pontosan beszél el. Alexandre e helyen a szyrek alatt a perzsákat érti. Mi azt véljük, hogy Zabdast, Zenobia vezérét és más szyr vezéreket kell érteni, kiket a rómaiak ismételve legyőztek, amely harcokban Alexandria is elpusztult. 2 Aurelianus ((270—275.). 3 2lxí)mv (jtgaró,־, ami helyett Alexandre szkythákat (axvd-éiav) akar olvasni. De talán a blemmyeket kell érteni. 4 Talán a perzsák vagy a római vezérek vagy Firmus. 5 Vagy a Probus császár alatti egyiptomi lázadás vagy egy másik forradalom, melyet Diocletian vert le. 6 Alexandre Pharost érti. 7 Alexandre és Geffcken a zsidókat értik, Bousset a kérész- tényeket. Azonban kétségtelen, hogy a jámbor nép a zsidó s az egész hely nem annyira Alexandria felvirágzásáról, mint inkább a szent város reménylett helyreállításáról és a messiási országról szól. Hittudományi Folyóirat. 1907. 32
