Hittudományi Folyóirat 18. (1907)
Dr. Székely István: A Sibyllakönyvek
468 DB. SZÉKELY ISTVÁN. A rómaiakat barbároknak nevezi, miáltal keleti voltát árulja el. Az I. és II. könyvet az első századokban egyetlen író sem idézi, még Lactantius sem. Vélemények. Alexandre e könyveket késő III. századi keresztény- tői származtatja s azt állítja, hogy a Sibyllák gyűjtője azokat nagyon megcsonkította, bővitette és átdolgozta. Friedlieb szerint keresztény állította össze azokat egy helle- nista zsidó műből, melynek maradványai még megvannak I. 1—323. és II. 1—33. Ilyenformán vélekedik Dechent is, aki zsidó részeknek és pedig Krisztus idejéből valóknak tartja ezeket : I. 1—323., II. 6—33., 154—330. (kevés kivé- tellel). Hasonlóképen Badt. Geffcken is megkülönbözteti az eredeti zsidó művet, mely a Kr. u. III. század első tizedei- ben Frygiában készült s a keresztény átdolgozónak változ- tatásait és adalékait, melyek nem sokkal újabbak. Zsidó részeknek véli : I. 1—323., II. 6—44., 154—176., 187—199., 214—237. A szerkesztő a régibb keresztény Sibyllákból, kivált a VIII. könyvből sok helyet szőtt be úgy a zsidó- eredetű részekbe, mint saját adalékaiba. Bousset pedig így vélekedik : Az eredeti könyv szerzője zsidó volt, ki Kr. u. 70 előtt írta könyvét és pedig úgy, hogy a III. könyvnek most hiányzó első részét, mely a teremtésről és vízözön- ről szólott, kiirta. Ezt a könyvet egy keresztény (aki rokonságban volt a VIII. könyv összeállítójával és a III. 63—92. szerzőjével) átdolgozta és bő vitette a III. század- ban, Zenobia ideje körül. NEGYEDIK SZAKASZ. Profán Sibylla-könyvek. 9. §. A Sibyllák XI—XIV. könyve. I. Kivonat. A) A XI. könyv. A világ sorsa a vizözöntől Egyiptomnak a rómaiak által való meghódításáig. A toronyépítés és nyelvzavar, melytől a tizedik nemzedék kezdődött. A népek szétszóródása, melyek-
