Hittudományi Folyóirat 18. (1907)
Dr. Székely István: A Sibyllakönyvek
458 DR. SZÉKELY ISTVÁN. felé készült. Geffcken a VIII. könyvben megkülönbözteti a történelmi, eschatológiai, christológiai, intelmi stb. anyagot, melyeket pogány (131—138., 151—168. v.), hellenista (361— 428. v.), nagyrészt pedig keresztény elemekből legalább három keresztény szerző írt Márk Aurél halála (180. év) előtt és kevéssel utóbb egy szerkesztő összerakott. Bousset azt véli, hogy a könyv első részét (1—216. v.) keresztény szerző írta Márk Aurél uralkodásának vége felé, beszőve abba némely régibb jóslatot ; a rész végét pedig utólag a szer- kesztő átdolgozta ; a többi, az I. és II. könyvvel rokon részt pedig (217-től végig) keresztény ember írta Zenóbia kora körül. 7. §. A Sibyllák VI. és VII. könyve. 1. Kivonat. A) A VI. könyv. Hymnusz az Isten fiáról, kinek örök trónját, testi szüle- tését, keresztségét, tanítását, csodáit, hatalmát magasztalja. Büntetéssel fenyegeti a »sodomai földet«,1 mely Istenét kínozta. Különös módon van elbeszélve az Isten fiának keresztsége, aki »másodszor támasztatott test szerint, midőn a Jordán habjaiban mosakodék és kilépvén a tűzből, először fogja látni az Isten lelkét galambszárnyakkal.« 1 2 A hymnusz vége üdvözli a fát, melyen Isten függött s amely meg fogja látni az Isten házát.3 * * * * 8 (1—28. v.) 1 Jeruzsálem. V. ö. Izai. 1, 9. sk. Jelen. 11, 8. Továbbá Ezek. 16, 46. skk. 2 Ügy látszik, azt akarja mondani, hogy az Isten fia a keresztség alkalmával, a Jordán vizének égése mellett szállott le Krisztusba. Ez körülbelül Cerinthus és az ebioniták tanítása volna. Alább is Sib. VII. 84. az van mondva, hogy a Logos a keresztség által a tűzből jelent meg. Megjegyzendő, hogy az ebioniták evangéliuma szerint Krisztus keresztségének helyét nagy fény ragyogta körül. A Jordán égését említi Jusztin vért. is (Tryph. 88.) és a Pál prédikálása című munka. 8 A régi keresztények közül sokan azt hitték, hogy Krisztus keresztje az égbe vitetett s az ítélet alkalmával az fog Krisztus előtt ragyogni.
