Hittudományi Folyóirat 18. (1907)
Dr. Kiss János: Magyar hitvédelmi füzetek: Dr. Prohászka Ottokár, Modern katholicizmus és dr. Giesswein Sándor, Társadalmi problémák és keresztény világnézet
VEGYESEK. 401 méltóbban hitvédelmi füzeteinek sorozatát, mint épen Prohászka szép munkájával. 2. Méltókép sorakozik az előbbi mellé a kiváló társa- dalomtudós, dr. Giesswein Sándor műve, mely a keresztény világnézet és a társadalmi kérdések közt levő viszonyt kívánja föltüntetni s midőn ezt sikerrel megteszi, egyúttal tájékoz- tatást nyújt a társadalmi kérdések mibenlétéről, történetéről és mai állapotáról. A fő mégis az a törekvése, hogy a keresztény vallás szerepét a társadalmi kérdés megoldásában föltüntesse. Eredményül nyilvánvalóvá teszi, hogy a társadalmi kérdést megoldani, vagyis a meglevő gazdasági bajokat orvosolni, a fönnálló gazdasági és szegénységi visszásságokat megszün- tetni, anyagiak terén az igazságosság és méltányosság köve- telményeit érvényre juttatni máskép, mint erkölcsi alapon s névleg keresztény elvekkel, egyszerűen lehetetlenség. Világosan föltünteti, miben áll a társadalmi kérdésben a túlzó egyéni irányzat (Individualismus, liberalismus), miben a túlzó társadalmi irányzat (collectivismus), s miként kell az egyéniséget, mely társadalmi vonatkozás nélkül nem is létezhetik, a társadalom igényeivel egyetemben kielégíteni. Az individualismus uralkodjék szertelen egoismus nélkül, a szocializmus az egyéniség elnyomása nélkül. Az individuum el nem választható a társadalomtól s a társadalom nem áll zérókból, hanem emberi értékekből. A történelmi anyagelviséggel szemben kimutatja a szerző, hogy a társadalmi alakulásokat nem csupán nemzet- gazdasági tekintetek vezetik, hanem erkölcsiek is, sőt magának a szociáldemokráciának fegyvertárát is legnagyobbrészt erköl- esi jelszavak képezik, milyenek : a munkásosztály kizsákmá- nyolása, bérrabszolgaság, égbekiáltó igazságtalanság stb. Az összes tásradalmi törekvések verso la Giustizia sociale törnek, mint az olasz Loria mondja (18. old.). Kimutatja a túlzó individualismus és a szociáldemokrá- cia származási összefüggését, hogy t. i. az anyagelvű, egoista individualismus szükségszerűen anyagelvű collectivismushoz vezet (40. old.). Anyagelvű fölfogással nem lehet helyes társa- dalmi viszonyokat teremteni, mert ezzel együtt jár a szer
