Hittudományi Folyóirat 18. (1907)
Dr. Kiss János: Magyar hitvédelmi füzetek: Dr. Prohászka Ottokár, Modern katholicizmus és dr. Giesswein Sándor, Társadalmi problémák és keresztény világnézet
VEGYESEK. 399 s melegével. . . Teljesen keresztény alapon állani a hit s erkölcs dolgában, de a XX. század kulturvilágában élni. Ezt a harmó- nikus felfogást kell kidolgozni s közvéleménnyé emelni« (7—9. old.). E szavakban fejezi ki Prohászka hithirdetési irányát és modern katholicizmusát. Majd irányelvét alkalmazva, sorra veszi a hithirdető kötelességeit, melyek kötelességei min- den művelt hívőnek, egyházinak és világinak s magának az egyháznak. »Szabadon ki kell eveznünk a mély tengerre s kultú- ránknak megfelelő magas fokra kell emelnünk vallásos életűn- két is« (16. old.). A modern kultúra által elénk tárt szép, izgató világban, e szédítő, vakító világban, a természet törvényeinek ismerete folytán győzelmes tevékenységben egészen más vallásos ki- képzésre van szükségünk, mint eddig, a családnak s a pap- ságnak sokszorozott munkát kell kifejtenie, hogy megfelelő értelmi s érzelmi tartalommal lássa el a modern ember lelkét (28., 33—34. old.). Ezt az intelmet nagy tökéletességgel követi maga a szerző, amidőn művében a keresztény vallásnak, a belső hitnek, erkölcsiségnek, külső vallásgyakorlatnak, munkának, tudománynak, nemzetiségnek, viszonyoknak, modern érzü- letnek, kultúrának, papságnak, szerzetesnek és világinak jelentőségét és értékét mélyreható tudással, nagy elme megkapó intuitiójával megjelöli. Az ember belső világa a fő, ennek kialakítása a célja az evangéliumnak, »ezt a belső világot meg kell tudni alaki- tani Abrahám sátrában, Dávid várában, az elnyomott népek kunyhóiban s a Caesar palotájában, a pusztán ép úgy, mint a gyárban« (36. old.). Dicsőíti a technikát, de még inkább a lelki tökéletes- séget, az csupán eszköz, ez cél jellegével bir. Ha választania kellene hiányok és túlzások közt, szívesebben fogadna a népek életében egy mínuszt a technikai haladásban, mint a kedélyi és érzelmi életben. »S ha a katholikus népek ellen tényleg föl lehet hozni a vádat, hogy maradiak a kulturális haladásban, a gyári nagyiparban, a szociális intézmények
