Hittudományi Folyóirat 18. (1907)
Dr. Pályi József: A bűnbánat szentsége és a nemkatholikusok
A BÜNBÁNAT SZENTSÉGE ÉS A NEMKA THOLIKUSOK. 371 az illető meggyónt, megáldozott, bűnéért elégtételt szolgál- tatott, amiből jogosan lehet következtetni, hogy a föl- oldozást megkapta, az egyházi bíró a belső fórumban nyert föloldozást a külső forum számára is tudomásul veheti és a külső fórumban is föloldozottnak tarthatja ; ha pedig a belső fórumban nem is szorult föloldozásra (a materiális nemkatholikus), az egyházi bíró a gyóntató eme Ítéletét a külső fórumban is hallgatagon jóváhagyhatja. De nem köteles ezzel megelégedni. Joga van követelni, hogy a külső fórumban is kérjen föloldozást, vagy bizonyítsa be, hogy csupán materiális nemkatholikus volt. Ép azért az egyházmegyében levő szokástól függ, hogy a lelkiismeretében materiális nemkatholikust a külső fórumban föl kell-e oldozni. Ha a püspök megelégszik azzal, hogy a gyóntató Ítélete szerint az illető nem szorul föl- oldozásra, akkor a külső fórumban sem kell föloldozni. Ebben az esetben a materiális nemkatholikusokat külön felsőbb engedély nélkül is át lehet venni. így van ez pl. az esztergomi egyházmegyében.1 Ellenben más egyházmegyékben — pl. a vesz- prémiben — minden esetben külön fölhatalmazás szűk- séges. A külső fórumban adott föloldozás érvényes a belső fórumban is, megszünteti a kiközösítés összes hatásait. 2. Ha azonban a külső fórumban nem nyert föloldozást 1 »Az esztergomi Rituale új kiadásának előkészítésére kikül- dött albizottság elnöke, Rajner dr. fölszentelt püspök szerint — — Horvátli Ferenc dr.-ral szemben — az általános gyakorlat csak az ay>osztatáknál látja fennforogni a fönntartás esetét, míg az aposz- tázia esetén kívül az eretneket a plébános fölveheti magasabb enge- dóly nélkül is. Ez a gyakorlat Rudnay Sándor hercegprímásnak hivatalos magyarázatán alapul, amellyel a fönntartott eseteket kísérte, s amely gyakorlatot Simor János hercegprímás is követett. Végül úgy határozott a bizottság, hogy idevonatkozólag kétféle szertartás legyen: egy a merőben materiális eretnekek fölvétele számára és egy ettől különböző az aposztaták számára«. Tauber Sándor a bizottság jegyzőkönyve alapján. Katholikus Szemle 1905. 9. sz. Hanuy dr. műve bírálatában.
