Hittudományi Folyóirat 18. (1907)

Dr. Pataky Arnold: A zsidó theologia Messiási eszméje Jézus Krisztus és az apostolok korában

340

DR. PATAKY ARKOLD.

fájdalom nélkül szülnek, a munkások fáradság nélkül dől- goznak. E boldog kor mindaddig fog tartani, míg az םליע היה tart (53—74.).

Baruch hálát rebeg a nyert kinyilatkoztatásért Isten- nek, s új parancsot vesz, hogy negyven nap múlva menjen föl egy hegy csúcsára, hogy onnan tekintse át az egész földet, mielőtt a földről fölvétetnék (75—76.).

VII. A látnok intő beszédet intéz népéhez, és kérésükre a fogságban levő 9y2 és 2% törzshöz is intő leveleket ír. Azonban csak a 9 x/2 törzshöz szóló irat elküldéséről olvasunk ; ezután hirtelenül megszakad a mai szöveg.

Ez irat a legélénkebben mutatja a zsidóság Messiás- várásának teljes rajongását és féktelenségét, s a megtört nemzeti büszkeség, az a gondolat, hogy ők, Isten választott népe, elvesztették országukat, nagyságukat, teljes vadságá- ban lép föl benne.

2. §. Ezdrás IV. könyve.

Ezdrás IV. könyve egyike a legfontosabb apokalyp- tikus iratoknak, melyeket e kor termelt. Nagy elterjedtsége mellett leginkább az a körülmény bizonyít, hogy az eredeti görög szöveg alapján készült öt fordításban — latin, szír, ethiops, arab és örmény nyelven — maradt fönn (eredeti szövege elveszett) ; tekintélyét pedig mutatja, hogy némely szentíráskiadásban függelék gyanánt még ma is megtalálható.

Latin szövege tizenhat fejezetből áll ; az első és utolsó két-két fejezet azonban hiányzik a keleti fordításokból és keresztény eredetű. A III—XIV. fejezetet a kritika alapos tanulmány tárgyává tette, s a szerzőség egységéről vagy többségéről igen eltérők a vélemények. Kabisch (»Das vierte Buch Esra auf seine Quellen untersucht«) öt szerzőt és egy redactort, Faye (»Les Apocalypses juives«) négy apó- kalypsist és egy redactort ismer el, míg Schürer, Clemen, Gunkel stb. többé-kevésbbé elismerik ez irat egységét.

Ez utóbbi vélemény a valószínű. Egy személyiség vonul végig az egész anyagon, s ha van benne mozaikszerű,