Hittudományi Folyóirat 18. (1907)
Kaszás Márton Rajmund: A lénytani érv
A LÉNYT A NI ÉRV. 19 ha végtelen sok a lehető lényeg, annak egyszersmind simpli- citer és nem mint successiv nagyságnak vagy sokaságnak kell léteznie, mert multitudo actu infinita repugnat. A tapasz- tatás azonban azt mutatja, hogy mi azokat csak darabonkint és egymástól teljesen függetlenül értjük meg, vagyis, hogy azok a lényegek nem alkotnak simplex egészet, amiből aztán lehozzuk, hogy értelmünk nem is lehet végtelen, tehát nem is aktív. Második érvünket így adjuk elő : Ha az emberi értelem oka a létező eszményi és tárgyi világnak, következik, hogy megsemmisülésének esetén az egész létező tárgyi és eszményi világ tönkre megy. Mivel pedig a másik embertársam is a létező világhoz tartozik és épen úgy tűnik föl előttem, mint akármely más tárgy, ő is csak »Erscheinung«, látszat rám vonatkozólag, következőleg halálommal az is tönkre megy, megsemmisül, és ebből az egész világból, amelyet látunk és tapasztalunk, legfeljebb egv határozatlan valami marad meg. Ezt állítani azonban olyan képtelenség, hogy lealacsonyíta- nók magunkat, 11a vele komolyan foglalkoznánk. Mindezekhez hozzá adjuk még, hogy Kant és raciona- lista iskolájának tana föltétien szkepszisbe vezet. Tagadha- tatlanul igaz ugyanis, hogy nagyon fontos dolgokban eltérnek az emberek véleményei. Már most kérdés, melyiknek esze okozta az igazi igazságot ? Ha Kant alapelvéhez hűek akarunk maradni, azt kell válaszolnunk, hogy egyikre nézve ez az igaz, a másikra nézve más, vagyis lehet valami igaz valamely szempontból, meg nem igaz is. Ez nem más mint szkepszis. Mindezek után hisszük, hogy nyugodtan áttérhetünk az ellenvetések megcáfolására, de ezt is csak annyiban fogjuk tenni, hogy tételünk bebizonyítottnak legyen mondható, mert értekezésünknek nem ez képezi tulajdonképeni tárgyát. Ha Kantnak »A tiszta ész kritikája« alapvető munkáját olvassuk, azt találjuk, hogy egész rendszerének alapját három tényező teszi. I. Léteznek tiszta a priori Ítéletek, melyek velünk születtek, eszünk által okozottak. 2. Léteznek a priori syntetikus Ítéletek. 3. A tér és idő alanyi fogalmak külső tárgyi alap nélkül. Értekezésünkre csak az első és harmadik alapnak
