Hittudományi Folyóirat 18. (1907)
Az Aquinói-Szent-Tamás-Társaságból
VEGYESEK. 185 termelési problémát látott, az elosztást a gazdasági erők játékára bízta. A tapasztalat rácáfolt az elméletre. A törté- nelmi materializmussal szemben állítják, hogy a társadalmi fejlődésben mi is tényezők vagyunk s azért nem közömbös a jövő fejlődésre nézve, hogy milyen a nézetünk az állam s tulajdonjogról s ezeknek egymáshoz való viszonyáról. A tulajdont csak a természetjog alapján lehet az állam- mai szemben megvédeni, Az összes modern állam- és tulajdonelméletek, ha következetesen végiggondoljuk, a Zukunftsstaathoz vezetnek. Az államnak a tulajdonnal szemben első kötelessége a jog védelme. Ez következik min- den jognak azon közös tulajdonságából, hogy kikényszeríthető. De nem merülhet ki a jogvédelemben, amint az individualisz- tikus gazdasági iskola tanítja. Pozitív intézkedésekkel kell közreműködnie a közjóiét megteremtésében, melynek lénye- ges részét képezik az anyagi javak. De a jólét nem annyira az anyagi javak mennyiségében, mint inkább azok arányos elosztásában áll. Azért az államnak ezt elő kell segítenie, a magántulajdon túltengését meg kell akadályoznia, nemcsak a közjó érdekében, hanem azért is, mert azt a magántulajdon szociális jellege kívánja. — Kérdés, hogy meddig mehet az állam beavatkozása a gazdasági életben ? Katholikus szociálpolitikusok ejtérnek e kérdésben. Allam-szocializmussá csak akkor lesz, ha valaki azon föltevésből indul ki, hogy az egyénnek nincs természet jogilag biztosított jogköre, akkor a szociálpolitika megszűnik a justitia kérdése lenni s tisztán fejlődési, célszerűségi kérdéssé lesz. Végre mi legyen az állam álláspontja az üzemeknek egyesek kezében való koncentrálásával szemben ? Vannak katholikus szociálpolitikusok, akik a koncentrációt abszolúte elvetik és a kizárólagos középosztály-politika álláspontjára helyezkednek. Mások az üzemek koncentrációját egyenesen a kultúra követelményének mondják — amellett a magán- tulajdon alapján állanak. A kérdést az döntse el, hogy vájjon a termelési koncén- trációt be lehet-e illeszteni a keresztény szociológia anthro- pocentrikus felfogásába.
