Hittudományi Folyóirat 18. (1907)
Dr. Pályi József: A bűnbánat szentsége és a nemkatholikusok
178 DK. PÁLYI JÓZSEF. A kiközösítés vagy a tett elkövetésével rögtön beáll (latae sententiae), vagy külön bírói ítélet méri a bűnösre (ferendae sententiae). A következőkben az ipso facto beálló kiközösítést tartjuk szem előtt. A kiközösítés büntetése akkor áll be, 11a az egyház valamit a tett elkövetésével rögtön beálló kiközösítés terhe alatt tilt és valaki ezen tilalom ellen vétkezik. A bűnben azonban a következő négy feltételnek kell meg- lenni : 1. A bűn legyen külső, nem csupán gondolatban, szándékban elkövetett vétek (peccatum externum). 2. A bűn legyen súlyos nemcsak belsőleg, a lelkiismeretben, hanem objective is, amennyiben külsőleg is nyilatkozik (peccatum grave). 3. A bűn legyen bevégzett, nem csupán kísérlet, hacsak a törvény a kísérletet is kifejezetten nem sújtja (pecc. consummatum). 4. A bűn makacssággal párosuljon (cum contumacia commissum). A makacsság esete pedig akkor forog fenn: a) ha a bűnös ismeri az egyház tilalmát és a vétekre szabott kiközösítés büntetését ; b) 11a nem csupán külső kény- szer és félelem hatása alatt sértette meg az egyház parancsát. Nem szólunk bővebben arról, hogy mily tudatlanság ment ki a kiközösítés büntetése alól. Ha ezen négy feltétel megvan a kiközösítés a belső fórumban ipso facto minden következményével beáll.1 2. Az egyház külső formában azonban csak akkor tekint- heti az illetőt kiközösítettnek, ha ugyanezen fórumban biztos tudomása van arról, hogy a kiközösítéssel sújtott vétséget valóban elkövette, azaz 11a a vétség elkövetése és ennek követ- keztében a kiközösítés is nyilvános (notórius). A vétség elkövetése pedig kétféle módon lehet nyilvá- nos : jogilag vagy tényleg. Jogilag nyilvános a vétség, ha a) bírói ítélet állapítja meg (sententia declaratoria), mely vagy a vádlott beismerő önvallomásán, vagy tagadása esetén más bizonyítékokon alapul; vagy ha b) nyilvános jelleggel biró okiratok, auten- tikus jegyzőkönyvek stb. tanúskodnak róla. 1 Noldin II. n. 790. 96.
