Hittudományi Folyóirat 18. (1907)
Dr. Pályi József: A bűnbánat szentsége és a nemkatholikusok
A BŰNBÁNAT ESZMÉJE ÉS A NEMKATHOLIKUSOK 159 stanzi zsinatig minden nagyobb kiközösítéssel sújtott sza- kádár kerülendő kiközösített (excommunicatio maior) volt. A kerülendő kiközösített szakadár papról kell sz. Tamás szavait de Rubis, Billuart jegyzete szerint érteni. Mikor lesz valaki kerülendő kiközösített ? A mostani jogelvek szerint három esetben.1 1- ször. Akit az egyházi bíró —: pápa, püspök — név- szerint és ünnepélyes ítélettel kiközösít (sententia condem- natoria). 2- szor. Ha a kiközösítés ipso facto beállt (latae sen- tentiae) és az egyházi bíró ünnepélyes ítélettel a bűnös nevét megnevezve közhírré teszi, hogy a törvényben kimondott kiközösítésbe esett (sententia criminis declaratoria). 3- szor. Aki egyházi személyt bántalmaz, ha ezen bán- talmazás nyilvánosan történt (notórius percussor). Ezen utóbbi esetben nincs szükség külön bírói ítéletre, deklarációra. Az aposztata pap, ki nemkatholikus felekezethez csatla- kozik, csak akkor lesz kerülendő kiközösített, ha az egyházi bíró (püspök) ünnepélyesen kinyilvánítja, hogy ipso facto beálló kiközösítésbe esett. Ezen esetben elveszti minden jog- hatóságát és ennélfogva a bűnbánat szentségét ki nem szol- gáltathatja, feloldozása érvénytelen. Ha azonban kiközö- sítését nem hirdetik ki ünnepélyesen, csupán tűrt kiközö- sített lesz, akinek szintén nem szabad egyházi joghatóságot gyakorolni, de a kiközösítés miatt nem veszíti el jogható- ságát, úgy hogy feloldozása érvényes lenne, hacsak a püs- pök vissza nem vonja. 3. A második kérdés : A nemkatholikus (skizmatikus) felekezet érvényesen felszentelt papjának van-e lelki jog- hatósága ? A kétséget azon körülmény támasztja, hogy a dog- matikusok szerint a nemkatholikus az egyháznak nem tagja, legalább is nem teljes jogú tagja. Azonban a dolog termé- szetével nem ellenkezik, hogy nemkatholikus gyakorolhasson lelki joghatóságot. Halálos veszedelem esetén bármilyen 1 Noldin, i. m. II. 770. 1.
