Hittudományi Folyóirat 18. (1907)
Dr. Pályi József: A bűnbánat szentsége és a nemkatholikusok
158 DR. PÁLYJ JÓZSEF. nak, érvényes-e a bűnbánat szentsége, melyet nemkatholikus felekezet papjai szolgáltatnak ki ? A bűnbánat szentségének kiszolgáltatója Krisztus ren- delése szerint azon felszentelt pap, kinek egyházi jogható- sága van. Ép ezért egyes protestáns felekezetek pásztora nem szolgáltathatja ki érvényesen a penitenciatartás szent- ségét, mivel hiányzik benne az egyik lényeges kellék, nem felszentelt pap. A görög-keletiek, oroszok, egyáltalában a skizmatikus egyház, továbbá némely eretnek felekezet (jan- senisták, monophysiták) papjai érvényesen vannak íbiszen- telve. Azért ezeknél csak az lehet kétséges, hogy van-e lelki joghatóságuk. Tegyünk különbséget két dolog között : a) Megfosztja-e az egyház lelki joghatóságától azon katholikus papot, aki nemkatholikussá (szakadárrá) lesz. b) Van-e joghatósága azon nemkatholikus papnak, aki akatholikus szülőktől született és mint a nemkatholikus felekezet érvényesen felszentelt papja működik és a bűnbánat szentséget kiszolgáltatja ? 2. Feleljünk először az első kérdésre. Ha katholikus pap megtagadja hitét, eretnek vagy szakadár lesz, a római pápának fentartott kiközösítésbe esik. A kiközösítettnek pedig nem szabad a szentségeket kiszolgáltatni, joghatóságot gyakorolni. Sőt a kerülendő ki- közösítettet az egyház megfosztja minden joghatóságától. Ép azért mindazon egyházi ténykedései, melyek érvényes- ségéhez egyházi joghatóság szükséges, nemcsak tilosak, ha- nem érvénytelenek is. Kivételt képez a halálos veszedelem, mikor a kiközösített pap is érvényesen és megengedetten (licite) szolgáltathatja ki a bűnbánat szentségét, adhat fel- oldozást. Más alkalommal a kerülendő kiközösített pap fel- oldozása a joghatóság hiánya miatt érvénytelen. Sz. Tamás véleménye szerint (2, 2. qu. 39a. 3.) a szakadár pap elveszíti minden joghatóságát. Sz. Alfonz idézi Petrus Lombardust, Scotust, Antoninust és másokat, kik ezen véleményt ősz- tották. Sz. Tamás csak annyit enged meg, hogy halálos veszedelem idején szabad keresztelniök (3. qu. 82a. 7. ad 2.). Azonban ezen véleménynél meg kell jegyezni, hogy a kon-
