Hittudományi Folyóirat 18. (1907)
Dr. Pályi József: A bűnbánat szentsége és a nemkatholikusok
154 DR. PÁLYI JÓZSEF. minden megkeresztelt elismerje tekintélyét, magát neki alá- vesse ; senkit fel nem menthet attól a kötelességtől, hogy kebelébe visszatérjen és parancsainak engedelmeskedve üdvös- ségét munkálja.1 Ez az egyháznak nemcsak joga, hanem szoros köteles- sége is azon isteni parancsnál fogva : »Euntes docete omnes gentes, baptisantes ... et docentes eos servare omnia, quaecun- que mandavi vobis.« Matth. 28, 19—10. Az egyháznak tehát van joghatósága a megkeresztelt akatholikus felett a bűnbánat szentségében. Ez a joghatóságot nem szünteti meg a kiközösítés sem, mely az akatholikusokat sújtja. »Excommunicatus — úgy־ mond Suarez — non ita dicitur praecisus ab ecclesia, ut ecclesia jurisdictionem in illum amittat, neque externam, neque internam, sed quia communicatione bonorum et membrorum ecclesiae privatus est ex ejusdem ecclesiae praescripto, quae propterea non privatur a Deo ipso tali jurisdictione ut per se notum est. Neque ipsa se privat, imo fortasse nec privare potest, quia semper manet in alio character baptismalis.«^ 3. A második kérdés: Adott-e az egyház papjainak hatalmat a nemkatholikusok feloldozására is, vagy máskép : Nem vette-e ki az egyház a nemkatholikusokat a gyóntató joghatósága alól, úgy hogy a nemkatholikusoknak adott fel- oldozás érvénytelen volna ? A szentségek érvényessége általánosan nem függ az egyháztól, hanem Krisztus rendeletétől. Ha a Krisztustól rendelt kiszolgáltató a kellő szándékkal végzi a szentségi cselekményt, a szentség érvényesen létrejön, bármikép tiltsa is az egyház a kiszolgáltatást.1 2 3 1 Bouquillon, Theologia moralis fundamentalis. Brugis, 1890. 33. 1. Harter, Compendium theol. dogm. Ed. V. I. n. 340. 2 De censuris d. 10. s. 3. n. 12. 3 A házasságnál azonban az egyháznak hatalma van bontó akadály felállításával bizonyos házassági szerződéseket érvénytele- níteni, s így a szentséget meghiúsítani. Az érvénytelen házassági szerződés nem lehet szentség.
