Hittudományi Folyóirat 18. (1907)
Dr. Pályi József: A bűnbánat szentsége és a nemkatholikusok
152 DK. PÁLYI JÓZSEF. függ. Minél nagyobb a jelentősége a testben, annál nagyobb a joga az egész test, a közösség javaihoz. Mivel azonban az nagyobb és fontosabb a résznél, a tag kötelessége az egész javát — a közjót — előmozdítani, saját javát a közjónak alárendelni. A tagnak tehát joga és kötelessége van az egésszel, a közzel szemben. Mit fejez ki az alattvaló fogalma ? Hogy valaki alattvaló, ez csupán annyit jelent, hogy valami hatalom alá van vetve, valami tekintély uralkodik fölötte, melyet el kell ismernie, melynek engedelmeskedni tartozik. Az alattvaló fogalma azonban nem zárja magában, hogy neki joga van az egész, a közösség javaihoz. Az alattvalónak vannak kötelességei. Ebből azonban nem következik, hagy vannak a tagéhoz hasonló jogai is. A gyermek a család tagja, a családfő alattvalója. Joga van a család közös javaihoz, de egyszersmind kötelessége is a család javát előmozdítani, a családfő tekintélye előtt meg- hajolni, neki engedelmeskedni. A cseléd, szolga ellenben szoros értelemben nem tagja a családnak, nincsenek is olyan jagai, mint a gyermeknek. Bér fejében köteles azonban a család javát előmozdítani, a családfőnek engedelmeskedni. A bérszerződés alattvalóvá tette. Ezen megkülönböztetés persze nem teljes és tökéletes (adaequat). Aki az erkölcsi test tagja, a fejnek alattvalója, viszont a fejnek alávetve csak az lehet, aki valamiképen a testben van, ahhoz tartozik, tehát annak tagja. A nemkathc- likusokat a keresztség következtében kötelezik az egyház tör- vényei, az egyház büntetheti is őket.Vannak kötelességeik az egyházzal szemben és az egyháznak van hatalma felettük, azaz e tekintetben alattvalói s így valami módon tagjai is az egyháznak. Nem tagjai azonban az egyháznak, ha azt kérdezzük, hogy van-e joguk az egyház közös javaihoz. — Az egyházjogászok inkább az első szerint bírálják el a dolgot és azért azt állítják, hogy a nemkatholikus a keresztség miatt tagja az egyháznak, attól soha el nem szakadhat, a dogma- tikusok ellenben a második szempont szerint azt tanítják, hogy a nemkatholikus, nyilvános kiközösített nem tagja az
