Hittudományi Folyóirat 18. (1907)
Dr. Pataky Arnold: A zsidó theologia Messiási eszméje Jézus Krisztus és az apostolok korában
126 DR. PATAKY ARNOLD. Maga e név is homályos eredetű. Először az ephesosi bölcselő, Heraklitos említi, ki Dárius, Hystaspes fia idejé- ben élt.1 Heraklitos az őskorba teszi a Sibyllát, de azt állítja, hogy feljegyzett mondásai ezer esztendő múlva, az ő korában is teljesedésbe mennek, vagy fognak menni. A Sibylla régiségében való hit bizonyára onnan keletkezett, hogy szavai közt már a trójai háborúról is történik említés, s Homerosról mint e hadjárat leendő megéneklőjéről beszél, ki a hexameter alakját is tőle, a Sibyllától tanulta volna. Heraklitos a Sibylla hazáját Ioniába teszi, Erythraiba ; neve állítólag Herophile. A »Sibylla« név nemsokára jelzővé lett, s Apollo prófétaasszonyait általában »sibyllák«-nak nevezték. Varro tíz sibyllát említ (kik közül leghíresebbé a cumae-i lett ; neve Demo). A hellenista korszellem nem maradhatott hatás nélkül az alexandriai és egyiptomi zsidóságra, mely' ezt az irodalmi formát is felhasználhatta a monotheizmus és a zsidó hit terjesztésére. Mindenekelőtt a már meglevő gyűjteményeket bővítették zsidó eszmékkel; e bővítés egyre szélesebb mederbe terelődött és visszaszorította az eredeti pogány elemeket. A zsidó sibylla szakadatlanul küzd a monotheismus mellett és a bálványozás ellen ; erre kitűnő álarcul szol- gált a régi próféta-asszony neve. A bálványimádással kap- csolatos a jövő ítéletnek, nevezetesen a végítéletnek meg- jövendölése. Más gazdag anyagot a világtörténelem nyújtott Noé óta, persze a jövőbe helyezve. A zsidó sibylla-irodalmat felváltotta a keresztény sibylla, kinek neve a pogányok előtt is alkalmasnak látszott a keresztény igazságok hirdetésére. Az egész sibylla-irodalom manap mintegy 4000 hexa- meterre terjed. A régi írók tizenöt gyűjteményt vagy könyvet említenek, de mai napig csak tizenkettőt ismerünk, három még nem került napfényre. Zsidó vonatkozásokkal főleg a III., IV. és V. könyv1 L. Kautzsch, Apokryphen und Pseudepirjraphen. II. k. 177. I.
