Hittudományi Folyóirat 17. (1906)

K.: Hitvédelmi füzetek

VEGYESEK.

681

bugyogó forrásként használják — az egyház ítéletének vilá- gánál elválasztva abból azt, ami tisztaságát és fényét el- homály ősit ja.

Az elhunyt nagy elme, kit Isten kifürkészhetetlen akarata oly korán elszólított műve védelmének munkájától, bizonyára annak boldogító látásához bocsáttatik. Akit meg- ismerni és szeretni s másokkal is megismertetni és megszeret- tetni igyekezett.

Kövessük példáját.

És a nagy Isten, aki az ő munkáját megelégelte, tá- masszon helyébe ép oly nagy és ép oly buzgó munkásokat.1

K. J.

HITVÉDELMI FÜZETEK.

Először olyanokról szándékozom szólni, amelyek meg- vannak, azután olyanokról, amelyek tervben vannak ; az előbbiek színhelye hazánkon kívül van, az utóbbiakat nálunk tervezik.

I. Kétségtelenül kívánatos, hogy a hitnek minden olyan mozzanata, mely megtámadtatásnak van kitéve, köny- nyen hozzáférhető művecskékben fel legyen dolgozva, és pedig tekintettel a szokásos ellenvetésekre és kifogásokra. Igaz, hogy mindez az összefoglaló hitvédelmi munkákban is meg- van, de először nem mindegyik van ott eléggé kifejtve s a szokásos támadásokkal szembeállítva, másodszor, aki épen most csak egy tétel megoldása iránt érdeklődik, szívesebben vesz egy erre vonatkozó kisebb munkát, mint egy térj edel- mest, mely drágább is, meg talán a szóban levő tételre nem is mutat rá oly világosan, amint az érdeklődő igényli. Azért amely irodalomban egyes kérdéseket korszerűen tárgyazó

1 Folyóiratomban Schell főművóről, az ágazatos hittanról s egyúttal az ő nagyságáról, kitűnőségeiről és tévedéseiről bő ismer- fetést adott dr. Kováts Sándor temesvári hittudományi tanár, 1899. 263—285.

Hittudományi Folyóirat. 1906.

44