Hittudományi Folyóirat 17. (1906)
Előadások a budapesti és bécsi egyetem hittudományi karán az 1906/7. év I. felében
658 VEGYESEK. A bibliai tudományok, kivéve a vasár- és ünnepnapi szakaszok értelmezését. A bölcselettudományból a gondolkodástan, a lénytan és a természeti Isten-tan. A hittudományi kart ennél az intézkedésnél a követ- kező szempontok vezették : Mindenkép azon kell lenni, hogy a papjelöltek a latin nyelvet jól megismerjék és begyakorolják, mért is a tárgyak jelentős részét ezen a nyelven kell tanítani. Másrészt azonban kívánatos, hogy a papjelöltek minél többet tanuljanak, továbbá hogy amit tanulnak, minél közelebb legyen az élethez s az arra hivattotakat az irodalmi működésre is minél inkább előkészítse. Ezt célozza a tárgyak egy részének magyar ismertetése és feldolgozása. Hogy mely tárgyak nyerjenek magyar és melyek latin előadási nyelvet, azt a következő szempontok döntik el: Amely tárgyak latin nyelven nyerték kifejlesztésüket csaknem egészen mai alakjukig s ugyanazért latin munkák- ban vannak letéteményezve, azoknál a latin nyelv alkal- mazása kívánatos. Amely tárgyak közvetetlenül az életre, a gyakorlathoz készítenek elő, azok inkább az anyanyelvet kívánják. Némely tárgy szinte szabad választást enged, némelyiknél meg különbséget kell tenni a részek közt, kivált a bölcselettudománynál.1 Én nem kételkedem, hogy a hittudományi kar bölcs intézkedésének hírét nagy örömmel fogadják mindazok, kik a hazai egyházi tudományosság sorsa iránt érdeklődnek. Ez intézkedésben követte a kar az egész világ katholikus hittudományi intézetei nagy többségének példáját, az övét azután követni fogják többi hittani intézeteink, papságunk tudományos készültségének gyarapítására és egyházi irodai- műnk felvirágoztatására. 1 Szabad legyen ez alkalommal utalnom a következő cikkre, mely folyóiratomban és külön füzetben is megjelent : dr. Kiss János, A hittudományi oktatás nyelvéről. 1899. 529—548. old.
