Hittudományi Folyóirat 17. (1906)

Dr. Pataky Arnold: Üdvözítőnk nevei az újszövetségi Szentírásban

648

DE. PATAKY ARNOLD.

Jézus nevével. Sz. Pál szerint ő a dicsőség ura,1 a korin־ thusiak az ő apostolságának pecsétje »az Űrban«,1 2 Izrael »az Crhoz« fog térni,3 »az Cr« fog leszállni az égből Ítélni elevenek és holtak fölött.4 Sz. Jakab szerint is »az Ür eljövetele közeledik«.5 Amint az ószövetségi xvgiog istennév, úgy Jézusnak is valósággal nevévé lesz, s hol csak »az Űrről«, hol »az Űr Jézusról« olvasunk. Az םיהדא ,:iN-mal párhuzamossá lesz xtlgiog 'I1!aovg. »A mi Urunk Jézus Krisztus« az egész teremtett világnak és a kegyelemnek királya.6 A xvoiog szót Pál minden megszorítás nélkül veszi. Hogy a »xvgiog, dominus« szók tényleg »istent« is jelentenek, a latin írókból is tudjuk. Severust a Corpus Inscr. Lat. VIII. 7062. »dominus noster sanctissimus«-nak mondja; Domitianus a procura toroknak meghagyja, hogy akaratát »Dominus et Deus noster hoc fieri jubet« kifejezéssel hir- dessék ki; 7 Diocletianus »se primus omnium Caligulam post Domitianumque Dominum palam dici passus et adorari se appellarique uti Deum . . .« írja Aurelius Victor.8

Az »úr« szónak ilyetén jelentésével elvétve már az evangéliumokban találkozunk, de mindössze négyszer,9 s itt is az evangélista elbeszélésében. Márknál a megdicsőült és mennybe menő »Űr Jézus« ad hatalmat az apostoloknak, illetve a benne hívőknek az egész világ elemei fölött, sz. Lukács szerint »az Űr« választott ki hetven tanítványt, itt tehát mint korlátlan rendelkező szerepel; a másik két helyen azonban minden különösebb ok nélkül mondják Űrnak, s ez mutatja, hogy az evangéliumok megírása idején ez elnevezés már valósággal tulajdonnév számba ment.

1 Kor. I. 2, 8.

» U. o. 9, 2.

נ Kor. II. 3, 16.

4 Thessz. I. 4, 15. 16 ; 5, 2 ; II. 2, 2.

6 5, 7. 8.

6 Róm. 1, 4. 5, 21. stb.

י Sueton. Dom. XIII.

8 De Caesar. XXXIX. 4.

* Márk 16, 19; Luk. 10, 1 ; 12, 42; Ján. 4, 1.