Hittudományi Folyóirat 17. (1906)
Kurcsy Vendel: A kereszténység kovásza az emberiség történetében
A KERESZTÉNYSÉG KOVÁSZA AZ EMBERISÉG TÖRTÉNETÉBEN. 633 sz. Vazult neveli az egyháznak. A szerzetesi rend nagy törvényhozóit, sz. Vazult és sz. Benedeket nővérök Macrina és Scholastica támogatja, sz. Ferencet pedig sz. Klára. VII. Gergely trónját Mathild grófné erősíti meg ; sz. Lajos kormányát Blanca királyné bölcsessége vezeti, D’Arc Janka pedig megmenti Franciaországot. Sienai sz. Katalin az avignoni fogság megszüntetésén fáradozik, Castilia király- nője, Izabella pedig Isten országát igyekszik kiterjeszteni az új világra, melynek felfedezésére hajókat küld. Sz. Terézt az egyház tudósai és reformátorai közt látjuk.1 Mária Antonia a guillotinon vérzik el a keresztény Francia- országért, Soubirous Bernadette szentsége pedig kiérdemli a hitetlen tizenkilencedik században az Isten Anyjának jelenéseit és ezernyi csodáit a természetfelettit tagadó hitet- lenségnek megcáfolására. Ilyen a nő szerepe a keresztény- ségben. Az ókor legnagyobb gondolkodója a családi életnek teljes megszüntetését sürgeti, mert szerinte az egyes csalá- dók gyermekei mindig jobban húznak családjukhoz, mint az államhoz. A kereszténység nemcsak a nőt, hanem a férfit is visszaadja családjának s a családról való gondos- kodást legszentebb kötelmévé teszi, tanítván az apostollal : si quis suorum et maxime domesticorum curam non habet, fidem negavit et est infideli deterior (I. Tim. 5. 8.). A külső, állami szabadság helyett pedig, melynek kihasználása azelőtt egyedüli nemes célja lehetett életének, vitatja mindkét fél számára a szellem szabadságát; szabadnak nyilvánítja őket bensőleg, még azon esetben is, ha kezeik rabláncokat visel- nek ; önálló értéket biztosít minden egyes embernek, bárki legyen is, úr vagy rabszolga s minden tettének urává teszi. Hiába állítják fel a világ urai e tanítmány ellen, mely sze- rintiik az állam megdöntését célozza, bitóikat; hiába szállít- ják Afrika fenevadjait ezrenként a Colosseumba, hogy a hit- vallók kebeléből azt kitépjék ; három századon át, tíz véres üldözésben küzd az állam az új életmód és új szabadság 1 Hettingernól i. m. V. 275. s. Hittudományi Folyóirat 1908. 41
