Hittudományi Folyóirat 17. (1906)
Kurcsy Vendel: A kereszténység kovásza az emberiség történetében
616 KURCSY VENDEL. féle bölcselők és tudósok megtanítják hallgatóikat a vitat- kozásra, számtani tételek kifejtésére stb., de nem tudják többé őket megtanítani arra a szóra, melyet gyermeksége napjaiban minden nép kimondott és értett, s e szó : Isten. Őnekik ugyan már nem kell a megénekelt istenkor ; belátva némi fejtörés és gondolkozás után, hogy még azon elhomá- lyosult fogalmat is, aminővel az istenségről még bírtak, lehe- tétlenség Jupiterre vagy bármelyikre is alkalmazni, elfordul- nak az Olympustól és új Isten után kutatnak. E kutatások korában jön divatba az emberistenítés. Hatalmas uralkodókat vagy más jeles férfiakat, kik az állam vagy a nép körül nagy érdemeket szereztek, már azelőtt is hősökké avatott fel a görög nép kegyelete, de csak haláluk után. Az, hogy valakit már életében istennek proklamáljanak, s neki áldozatok bemutatásával és egyéb istentiszteleti cselek- ményekkel kedveskedjenek, hallatlan dolog volt a klasszi- cizmus kora előtt. De amit a régiek vallásos érzülete nem engedett meg, ezen érzületnek hanyatlásával s az istenségről alkotott régi fogalomnak elhomályosulásával csakhamar bekövetkezett. Macedóniai Fülöpöt, hogy másokat ne említ- sek, Amphipolisban mint istent fogadták,1 fia Sándor pedig maga követelte, hogy őt a leigázott népek istennek ismerjék el s mint ilyent tiszteljék.1 2 Mikor azután az ilyen emberistenek gombamódra megszaporodtak, a műveltebbeknél hamar lábra kapott s mindinkább tért hódított azon vélemény, hogy a régi s a költők által megénekelt istenek is csak ilyformán keletkeztek ; ők is csak hatalmas emberek voltak, akiket kortársaik vagy utódaik istenítettek. E nézetnek előharcosául Euhemerus csapott fel. Elbe- széléseit s állításait a különböző tartományok speciális mitho- szaival támogatja. így a krétai monda szerint Zeus ezen szigeten született és halt is meg. Ázsiában tett utazása közben többször akadt síriratokra és egyéb emlékekre, melyek meg- halt istenekre vonatkoztak. Zeus szerinte a régi világnak 1 Döllingernél i. m. 314. 2 U. o. Weiss Weltgesch. II. 484.
