Hittudományi Folyóirat 17. (1906)
Maszárovits István: Kritikai tanulmány sz. Máté 27, 9-10-ről
A szír Pesitto, a perzsa s kopt fordítások igazolják ezt a felfogást.1 Itt azonban csak a szír fordítás jöhet számi- tásba, mert a többi sokkal későbben keletkezett, semhogy szövegkritikai kérdésekben mérvadó lehetne. A szír Pesittó- ról nem lehet egészen pontosan megállapítani, mikor kelet- kezett, a II. századtól IV. századig terjedő időben. Tény, hogy sz. Efrem idéz belőle, de mai alakját csak a IV. század- ban kapta, mikor is a görög fordítások alapján kijavították/- Legrégibb görög kódexünk pedig, a Codex Sinaiticus, mely a IV. század közepén keletkezett, Jeremiás nevét tünteti fel, s Origenes, ki a III. század első felében írta műveit, szintén Jeremiást említi. Ettől az időtől kezdve az összes szentatyák s a legjobb kódexek a mostani szöveg mellett tesznek tanúságot, a régi fordítások közül pedig az arab s az aethiop. E vélemény tehát nagy nehézségekre talál. Az újabb exegeták, — mint mondtuk, — kétségen felülinek tartják a mai olvasási módot, s napirendre térnek fölötte. b) Elismerjük, hogy a görög fordítás már Jeremiás nevét említette, de kételkedünk abban, hogy az eredeti szír-khald szöveg is Jeremiás nevét viselte volna. Az a tévedés, mit a 2. azalatt felsorolt exegeták a másolónak tulaj- donítanak, már az első görög fordításnál megtörtént. A for- dító tévedett. De hogyan ? Az evangélista általános frázist használt : דיב יב:,ד = in manu prophetae = a próféta által. Mint tudjuk, a héber (vagy khald) ד (daleth) nagyon hasonlít a ר (résch) betűhöz. Különösen az írott szöveg- ben lehet e kettőt összetéveszteni, ha az ember nem nagyon vigyáz. A görög fordító is a főn ti szír-khald szöveg első szavában a ד betűt a ר betűvel tévesztette össze, דיב helyett ריב^ olvasott. (ירי רי) Jeremiás nevének rövidített alakja (Jer. — Jeremiás), mint יי הוהי-ס . A fordító tehát [ימ וה] ra-t fordításának magyarázói (Szentírás jegyzetekkel. Pozsony, 1834.) I. k. 227. 1., és Végh István : Felvilágosító jegyzemények sz. M. Evangé- Hornjára. (Pest, 1840.) 460. 1. 1 L. Biblia ss. polyglotta. (Londini, 1657.) V. 144, 145. 1. 2 L. Gregory U. : Textkritik des Neuen Testamentes (Leipzig, 1902.) II. 494. 1. 56 MASZÁK0VIT8 ISTVÁN.
