Hittudományi Folyóirat 17. (1906)
Dr. Balits Antal: Válasz a »Monda és sugalmazás« című cikkre
478 DE. BATITS ANTAL. értelmezni nem is lehet. Ha pedig obiective vesszük a dolgot, vagyis ha azt állítjuk, hogy ily eljárás mellett a korábbi szent- író előadása még nincs megerősítve, akkor ez csak úgy lehet- séges, 11a a későbbi szentíró tévedett, történeti eseménynek tartván olyasmit, ami nem az. Már pedig ha a szentíró téve- dett, akkor hová lesz az inspiratio ? Tévedett volna akkor sz. Pál is, midőn tekintettel arra, ami a Gén. 2. fejezetében Éva alkotásáról mondatik, így szól : >>Non enim vir ex muliere est, séd midier ex viro« (I. Cor. 11, 8.). Tévedett volna, mon- dóm, sz. Pál, mert hisz Hölszky szerint sz. Pál e szavait jogosan nem hozhatjuk fel a Gén. 2. fejezetének megerősí- tésére. Ha tehát sz. Pál, az inspirált író, a Gén. 2. fejezetének elbeszélését történeti jellegűnek veszi, Hölszky pedig e tör- téneti jelleget kétségbe vonja, akkor a kettő közül melyik- nek higyjünk? Én a magam részéről minden habozás nélkül inkább szegődöm sz. Pálhoz, a Szentlélek által rendkívüli módon felvilágosított és vezérlett tévmentes íróhoz, mint H. úrhoz, ki csak holmi rationalista vagy egyéb excentrikus exegeták csalóka járszalagján halad. Különben nemcsak sz. Pál, hanem maga Krisztus urunk is megerősíti a Gén. 2. fejezetében foglalt és Éva alkotásáról szóló elbeszélés törté- neti jellegét. Ugyanis a Gén. 2, 24. e szavak állnak : »Quam- obrem (vagyis : mivel, amint a közvetlen megelőző versek- ben mondatott, az asszony a férfi testéből alkottatott, azért stb.) relinquet homo patrem suum et matrem, et adhaerebit uxori suae, et erunt duo in carne una.« Ugyané szavakat ismétli Krisztus urunk is Máté 19, 5. ; ami által eléggé érté- sünkre adja, hogy azt a tényt (t. i. az asszonynak a férfi testéből való alkotását), mely eme szavak elmondására okot szolgáltatott, ő is valóságos történeti ténynek ismeri el. Első cikkében H. úr azt állította, hogy a protoevangé- lium, mely a Gén. 3, 15. olvasható, csak mint sugalmazott szöveg minősíthető messiási jövendölésnek, csak ezáltal nyert magasabb értelmet. Hogyan kell e szavakat érteni ? Csakis úgy, hogy, mint cikkemben is megmondtam, mielőtt Mózes, az inspirált író, a Genesist megírta, a protoevangélium, vagyis a Messiásról, Megváltóról szóló első ígéret, örömhír
