Hittudományi Folyóirat 17. (1906)

Irodalmi értesítő

IBI

_-----»

Celsus a kereszténység isteni alapítóját mint csalót, népámí- tót bélyegzi meg ; Porphyrius szent, tökéletes embernek tartja, aki erényeiért megérdemelte, hogy halála után megistenüljön, a héroszok közé fölvétessék. Eszébe sem jutott magát istenné tenni, ezt csak tudatlan és hazug tanítványai tették. Üj tak- tika : Krisztust dicsérni, de emellett a kereszténységet támadni és vele szembeállítani. Üj taktika, mely azonban egész a leg- újabb időkig igen kapós maradt. Hiszen Renan sem tett egye- bet.« (93.)

A tudós szerző Porphyrius keresztényellenes és vallási rendszerének tüzetes ismertetése után megemlékezik még a hitehagyott Julián császárról, ki a haldokló pogányságba új életet akart varázsolni, de sikertelenül. Győzött a pogány bölcsektől lenézett, kigúnyolt Galüeai. A pogányság kudarca teljessé vált.

E rövid vázlatból is kitűnik, hogy mily érdekes adatokat ölel fel ezen fáradságos forrástanulmányozást igénylő, szak- avatott kézzel összeállított becses tanulmány, mely egy- házunk történetének reggeli szürkületét világítja meg a pogány írók megmaradt mécseseivel.

Tiszabábolna. Babik József.

IRODALMI ÉRTESÍTŐ. 421

A szeplőtelen fogantatás. Irta Breyer István. Buda- pest, Stephaneum-nyomda. 1904. N. 8-rét 85 lap.

Az egyház alkotmányának alapvonalai az első két században. Irta Nagy János egri főegyházmegyei áldozópap. Eger. Érseki lyceumi nyomda. 1904. N. 8-rét 88 1.

A magyar szabad királyi városok plébános-választási joga. Jogtörténeti tanulmány. Irta Cserenyey István Antal nyitraegyházmegyei áldozópap, nyitrai leányiskolái hitoktató. Nyitra. Neugebauer Nándor nyomdája. 1904. N. 8-rét 121 1.

Az előttem fekvő három művecske hittudomány- doktori értekezés. Mint ilyenek talán nem számíthatnának bővebb méltatásra, mégis kiváló jelességük miatt terje-