Hittudományi Folyóirat 17. (1906)

Dr. Hám Antal: Malakiás próféta könyve

MALARIAS PRÓFÉTA KÖNYVE. 39

Az az idő, melyről a 3, 1. kk. verseiben szó van, szerencsés és boldog, amennyiben Lévi fiai megtisztíttatnak. Júda és Jeruzsálem áldozatát pedig kedvesen fogadja az Ür; ellenben az a nap, melyet nagynak és rettenetesnek jelez, a gonoszok teljes kiirtásával van összekötve (4, 1. 3.), amikor tehát a bánatnak, javulásnak, áldozatnak nem lesz helye, míg az előbbi ezt ki nem zárja. Az Ür napja tehát csak az utolsó ítélet napja lehet. Emellett bizonyít az a körülmény is, hogy itt Jóéi (2, 31.) prófétét idézi, ennélfogva szavait csak abban az értelemben lehet venni, mint amelyben Jóéi- nál olvassuk. Jóéi próféta pedig arról a napról szól, mely- nek előjele a nap, hold és csillagok elsötétülése, az ég és a föld megrezzenése (2, 10. ; 3, 15.), ez pedig mind az utolsó ítélet napját hirdeti (v. ö. Máté 24, 29. kk.), mely nem eshetik össze a Messiás első eljövetelének idejével.

Két különböző időről lévén tehát a két helyen szó, bizo- nyos, hogy az angyal nem egy személy Illései, s minthogy amaz elküldött angyal kér. sz. János, az is bizonyos, hogy Illés alatt nem lehet kér. sz. Jánost érteni. Malakiás tehát ezen a helyen a régi nagy Illés prófétáról magáról beszél. A zsidók sem gondolhattak másra ; mert a szent történelem- bői tudták jól, hogy Illés próféta nem halt meg, hanem tüzes szekéren ragadtatott elevenen az égbe (Kir. IV. 2, II.). Ha tehát most hallják, hogy Illés prófétát az Ür el fogja kül- deni, szükségképpen csak ő rá kellett gondolniok. Emellett szól a szöveg is, mely szerint Illés hannábí a próféta küldetik el, tehát nem más, mint az az Illés, aki prófétának neveztetik (Kir. III. 18, 36.; Krón. II. 21, 12.). Ez a hit világos kifejezést talált a LXX fordításában, mely a »próféta« szó helyett Illés próféta szülőhelyének nevéből alkotott jelzőt: röv Osoßiniv ír (Schegg, Knab.).

így állván a dolog, nem csoda, ha nemcsak a zsidó magyarázók általában (cf. Reinfce), hanem a katholikusok nagy többsége is Illés prófétára magyarázta e helyet. Pl. Tertullian De anima c. 35. ; Origenes in Matth.; sz. Ágoston De civ. Dei 1.

20. c. 29. ; sz. Jeromos in Matth. 17, 11. sq. ; sz. Ambrus in Ps. 45. n. 4. ; in Luc. 1, 17. ; ar. sz. sz. János Hóm. 57. aliter