Hittudományi Folyóirat 17. (1906)

Dr. Notter Antal: A »Prima tonsura«

A »PRIMA TONSURA«.

Veinél előkelőbb az az állás, melyet a papság a katholikus p egyházban elfoglal s minél fontosabb az a hivatás, melyet betölt, annál fontosabbá válik az a cselekmény is, mely által valaki a papságba felvétetik. A papok nemcsak tisztviselői a katholikus egyháznak ; a papság egy kiváltságos osztály az egyház kebelében, amely osztály Philli-ps szerint hasonló a nemességhez a keresztény-germán államszervezet- ben.1 Ennek folytán a papságba való felvétel nem egyszerűen olyan tény, mely az állami életben a tisztviselőnek az állami szolgálatba való belépésében bírja hasonmását, hanem olyan tény, mely a nemesek közé való felvételhez hasonló.

Tehát az a cselekmény, mely által valaki érvényesen felvétetik a papságba, az egyház alkotmánya szerint fontos cselekmény. Ennek a cselekménynek pontosan meg kell állapítva lennie ; nem bármely cselekménynek, hanem csak egy bizonyos alakszerű felvételi cselekménynek van meg az a jogi hatása, hogy a papságba fölvesz. Ez a cselekmény a »prima tonsura«, de csak a lényeges alakszerűségekkel biró »prima tonsura«; mért — mint III. Ince pápa mondja a caput »Cum contingat«-b&n 1 2 — csak az a »prima tonsura« teszi az illetőt a papság tagjává, mely »juxta formam Ecclesiae« adatott.

1 Phillips, Kirchenrecht, I. köt., 49. s köv.

2 c. 11. X., I., 14.