Hittudományi Folyóirat 17. (1906)
Dr. Töttössy Miklós: Sz. János evangéliumának jellege
312 TÖTTÖSSY MIKLÓS. amaz élővíz emlékére, melyet Mózes vesszeje a kősziklából fakasztott.1 Ezt az ünnepies szertartást használja fel Jézus, hogy a már hazafelé oszladozó népnek leírhatatlan hatású beszédben magát élővíz forrásának mondja és arra hívja fel őt: hogy ha valaki szomjazik, jöjjön hozzá és igyék . . . (37. v.) Többet nem tudunk a beszédből ; János a helyett a hatásáról számolt be : hogy a tömeget elragadta, a Jézus ellen kiküldött poroszlókat pedig lefegyverezte. A farizeusok csak jajveszé- kelhetnek a tanácsban. (49—49. v.), Nikodémus tartózkodóan bár, de mégis felszólal, hogy : »Törvényünk nem Ítél el senkit sem kihallgatás nélkül.« A jelenet azzal záródik, hogy ered- mény nélkül kellett az este a papi fejedelmeknek haza oszol- niok. De legkevésbbé sem nyugodnak ám ! Jézust el kell tenniük láb alól ! Csak tudnák, hogyan fogják meg ? ! . . . S itt megvan már a helyzet határozott képe. A farizeusok halálos ellenei Jézusnak, halálán dolgoznak ; a népnek inga- tag, határozatlan viselkedése szintén kiviláglik. Most már tudni, mi lesz a vége az egésznek ! Csak egy-két összetűzés van még hátra : újabb tápláló anyag az ármánykodásnak ürügyül és a katasztrófa bekövetkezik. Hogy belekössenek az Or Jézusba, az alkalom mindjárt másnap kínálkozott.1 2 Egy asszonyt fogtak házasságtörésen. !Nosza rögtön eléje viszik : akár elitéli, akár védi, fogva van. Deliát a mindentudó Istent akarják csapodába ejteni ? ! Szegények ! . . . »Jézus pedig lehajolván, írt ujjával a földön«, mondja az evangélista. (6. v.) Mit irt, mit akart, ez vita tárgya a tudósok között. A valószínű az, hogy e tettével tudtukra akarta adni, hogy ignorálja e gálád és álnok jele- netet.3 Azt is mondják, hogy bűneiket írta Jézus a homokba. Az írás tartalma különben mellékes. Elég az hozzá, hogy Jézus eljárása nem várt fordulatot adott a dolognak. A'farizeusok egymásután elsompolyognak. Hogy az eddiginél is nagyobb gyűlölettel szívükben, azt könnyen elképzelhetjük . . . »Hol 1 Bougaud i. m. 389. Knab. i. m. 265. Pölzl fejt. i. m. 219—221 2 8. fejezet. 3 Pölzl i. m. 233.
