Hittudományi Folyóirat 17. (1906)
Dr. Töttössy Miklós: Sz. János evangéliumának jellege
azonban az »adj innom« bevezetésével tudomására adja az egyre jobban álmélkodó asszonynak mindentudóságát, ki- oktatja őt a Messiás-hirdette új vallásra s végül leplezetlenül tudomására hozza, hogy ő a Messiás.1 Ily világosan még nem nyilatkozott. Ez az első eset, hogy kereken kimondja, jegyzi meg Bougaud.2 Majd bemegy Sichem városába, és ott fel- ismerik benne a világ üdvözítőjét.1 2 3 Hatalmas tanúság e tör- ténet is ; valóban kár lett volna feledésbe mennie ! Ez decemberben történt. Husvétig tartó galileai tar- tózkodásának eseményeiről a synoptikusok adnak számot.4 János csak általánosságban jelzi a nép hangulatát 5 * és egy királyi ember fiának a meggyógyítatásáról emlékezik meg.0 Judea az ő területe, arra gondol vissza, mi feljegyezni való esett meg ottan ! Hát azzal kezdi meg ott is, amit eddig Galileában művelt. Jót tesz. Meggyógyít egy 38 év óta szén- védő beteget. »És épen szombat nap vala.« (5, 9. v.) Ez ürügy volt rá, hogy belekössenek a farizeusok, akik már az első találkozás óta 7 nem nézhették az ő tevékenységét. Törvény- sértéséért felelősségre vonják. »Atyám mind ez ideig mun- kálkodik, én is munkálkodom!« (17. v.) — ez Jézus válasza, ök pedig megértették, hogy Istennel teszi magát e szavaival egyenlővé. (18. v.) Jézus meg talán mentegeti magát ? Dehogy is ! Sőt kifejti az Atya meg Ö közte fennálló szoros viszonyt, hogy együtt cselekszenek (19. v.), hogy a Fiú csak úgy képes életet adni, mint az Atya (21. v.), sőt a Fiúban, ő benne a Jézusban való hit az örök üdvösség feltétele. (24. v.) Bi- zonyságom van rá, hogy az Atya-Isten küldötte vagyok : »a cselekedeteim — így fejezi be Jézus — tanúskodnak mellet- tem«. (36. v.) Vizsgáljátok a szent iratokat ! Olyan erős ben- nők a hitetek, ezek is mellettem szólanak. (39. v.) Már Mózes 1 4• fej. 2 Bougaud : A kereszténység és korunk. II., 246. 3 4, 42. 4 Máté 4, 12—9, 9. ^ 4, 45. ö 4, 46—54. 7 2, 13—25. SZ. JÁNOS EVANGÉLIUMÁNAK JELLEGE. 305
