Hittudományi Folyóirat 17. (1906)

Nitsch Árpád János: A Megváltó az Ószövetségben és megjelenésében

!í׳— -י ׳־־'■׳־■'י■..............................." ״ י■ ־״ ׳ m •■'י”' ־י״׳■' ק״י י ״ ;״ז־ ": ”v -י■ י■, ■ :1 ' י "‘־־־ ■■״׳■־

A MEGVÁLTÓ AZ ÓSZÖVETSÉGBEN ÉS MEGJELENÉSÉBEN. 135

Szegény volt, s fölmagasztaltatásában sem ismertük őt, pedig örültünk előre eljövetelének : »Vigadj Sión leánya, örvendezz Jeruzsálem leánya ! íme a te királyod jön hozzád, az igaz és üdvözítő ; ő szegény és szamáron ülve jő, a szamár fiatal vemhéjén. — Zak. 9, 9. — S Jézus nem vemlién vonul be dicsőségesen Jeruzsálembe ? Pálmaágakat, szőnyegeket raknak eléje, s kiabálnak : »Hosanna ! áldott, ki az Ür nevében jő, Izráel királya !« — Ján. 12, 13. — Ma hozsannát kiabálnak, holnap keresztre feszítik őt.

Különben ez is részletesen le volt írva s megjövendölve az ószövetség prófétáinál. Jézust Judás elárulta, halljad, mit mond a Zsoltáros 40, 10. : »Az ember, kivel békességem volt, kiben bíztam, ki kenyeremet ette, nagy csalárdságot tett rajtam«, elárult. Sz. Máténál olvassuk : »Akkoron látván Judás, ki őt elárulta, hogy el van ítélve, . . . visszavitte a harminc ezüstpénzt a papifejedelmeknek . . .« Tehát harminc ezüstpénzért adta el a Mestert, ez volt a Megváltó vérdíja. így kellett ennek is történnie, mert Zakariás előre jelezte : »Béremül harminc ezüstpénzt mértek«, ennyire »becsül- tettem általuk«. — 11, 12, 13. — Jézus megmondja tanít- ványainak szenvedésének előestéjén, hogy mindnyájan el- hagyják őt : »Ti mindnyájan megbotránykoztok énbennem az éjjel.« Ennek is így kellett történnie, mert írva vagyon : »Megverem a pásztort és elszéled a nyáj«. — Mát. 26, 31., Zak. 13, 7. — Az isteni Mester még azt is eltűrte, hogy azok által ítéltessék, kiknek ö a birája, kik nem méltók, hogy saruját hordozzák. De a bírák silánysága nem engedte, hogy vádjaikra feleljen, önmagát védje, »föláldoz tatott, mert ő akarta és nem nyitotta meg száját ; mint a juh meg- ölésre vitetik és megnémul, mint a bárány nyirője előtt és nem nyitja meg száját«. — íz. 53, 7. — És mit olvasunk Jézusról ? »Mondá neki Pilátus : Nem hallod-e, mennyit vallanak ellened ? És egy szavára sem felelt neki Jézus, úgy, hogy fölötte csodálkozék a helytartó« — Máth. 27, 13. — Előre mondatott, mily gyalázásokat fog szénvedni ; megjósolták, mint Ítélik el a zsidók és pogányok egyaránt. Legfontosabb azonban az a körülmény, hogy