Hittudományi Folyóirat 16. (1905)

Dr. Huszár Elemér: Az Oltári szentség az egyházi jogban

616 DE. HUSZÁR ELEMÉR. eun demque inpsallendo teneant modum, quam metropoli- tana in sede cognoverint institutum. Abbatibus missam aliter quam in principali ecclesia celebrare non liceat. S a decretum áthágóira 6 hónapi poenitentiát szab, a püspökök- nek pedig leikökre köti a dercetum keresztülvitelét. Mind- azonáltal még 1. Miklós 862-ben Photiushoz írt levelében kimondja : De consuetudinibus quas nobis opponere visi estis, scribentes per diversas ecclesias diversas esse consuetu- dines, si illis canonica non obsistat auctoritas, pro qua obviare debeamus, nihil judicamus vel eis resistimus. IX. Leó pedig 1054-ben Mihály konstantinápolyi püspökhöz írt levelében : Scit sancta Romana ecclesia quia nihil obsint saluti credentium diversae pro loco et tempore consuetu- dines, quando una fides per dilectionem operans bona quae potest, uni Deo commendat omnes.1 Nagy sz. Gergely pedig 601-ben egyenesen azt hagyja meg sz. Ágostonnak, hogy a római és a gall szokásokból állítsa össze az angolok litur- giáját. A tridenti zsinat a XXV. Sess.-ban a Missale reformját a pápára bízta, ennek megfelelően V. Pius 1570. júl. 14-én publikálta a Missale Romanumot, melyet kötelezőleg írt elő mindenütt, ahol római ritus szerint miséznek, kivéve, ha valamely egyházmegye több mint 200 év óta használta volna a saját missaléját, úgy megmaradhatott továbbra is amellett, ha azonban a püspök a káptalan beleegyezésével behozta a római missalét, úgy többé nem térhet vissza a régire.1 2 Ezzel a római ritus a latin egyházban általánosan kötelező lett, egyedül Milanóban maradt fenn a sz. Ambrus- féle és Toledóban a góth ritus. V. Pius az egyházi államban 100 arany büntetés és a könyvek elvesztése, másutt excom- municatio terhe alatt tiltja meg a nyomdászoknak pápai enge- dély, illetőleg az apostoli commissarius engedélye s a római hiteles példánynyal1 való összehasonlítás nélkül missalét nyo­1 E két levélből van összeállítva Gratián Deer. I. r. 12. dist. 3c. Lásd Wasserschieben : Beiträge zur Geschichte der vorgratianischen Kirchenrechtsquellen. 2 így pl. Augsburg elfogadta a római missalét, míg Trier, Köln. Münster megtartották saját missaléjukat. L. Franz i. m. 330. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom