Hittudományi Folyóirat 16. (1905)
Dr. Kmoskó Mihály: Adalékok az eredeti bűn dogma-történetéhez zsidó és keresztény forrásokból
Aü||11^׳p!*pg9 maradt, hogy tehát az emberben sincs meg mindig a sz. Lélek, Isten malasztja, és így a Sátán meglesi a kellő pil- lanatot, kiforgatja az embert egész valójából, eltántorítja Istentől és — ha az ember a sz. Lelket holta napjáig meg- őrizni nem bírta, az utolsó napon nem szellemül át, nem repülhet Krisztushoz, hanem anyagi testének önsúlyánál fogva a Gehenna örvényébe sülyed. Csupa csúf anthropo- morphismus. Igazi szemita agyvelőbe való érzékibbnél érzé- kibb gondolat. De ezen spekuláció sem bir az érzéki tárgyak és képzetek határozottságával, kerekdedségével, hanem az egész végtelenül szétfolyik és ha valaki meg akarná fogni, nem marad újjai között az egészből semmi, de semmi. Sze- rencsére Aphraates nem tudott iskolát alapítani. György »az arabok püspöke,« Marutha tagrithi maphrejan (prímás) kor- társa 1 élesen kikel Aphraates azon magyarázata ellen, mely- lyel az Istent látó kisdedek angyalait a sz. Lélekkel össze- zavarta. »Nézd, atyámfia«, írja egy szerzetesnek, ki nála levél útján tudakozódott Aphraates tanainak értékéről, »a szavak durvaságát és azt, milyen tiszteletben részesítik a sz. Lelket és miképen értette ő a hívek Lelkeit«.2 Tényleg a szyr egyházban Aphraates-szel véget ért Pastor tana a jó és rossz angyalokról, de noha az orthodoxok fel nem támasz- tották halottaiból, új és sokkal veszedelmesebb alakban éledt fel az »imádkozok« a mesalliáne szektájában, kik a zsidó ר״הצי régi alakjára visszatérve az ördög létezését az ember- ben tévelyeik sarkalatos pontjává avatták és ezen képtelen tant az eredeti bűnnel összekötve, oly libertinus eszméket terjesztettek el az egyház IV. százada végén, hogy még a phibioniták és a régi csúf gnosztikus szekták is tanúi- hattak volna tőlük. Budapest. Dr. Kmoskó Mihály. ׳ Barhebraei Chron. Eccl. ed. Abbeloos et Lamy, Lovanii 1877. t, I. p. 304. a Forget i. m. 48. 1. 602 DR. KMOSKÓ MIHÁLY.
