Hittudományi Folyóirat 16. (1905)
Dr. Baranyay József: Buddha, a bölcselő - Krisztus, a megváltó
52 DR, HA RANYAY JÓZSEF. tével, hanem inkább magával az üdvözítő tannal, az élet- móddal: a Szerzetesi élet szabályaival foglalkoztak. Számuk oly nagy volt, hogy a hatalmas Asoka, Indiának egyik legnagyobb királya, a buddhismusnak buzgó hitvallója és kegyes pártfogója (K. e. 263—222) kénytelen volt zsinatot egybehívni a vallásos könyvek rendezésére. Az így hitele- sített vallásos iratok három részből álló egészet tesznek ki • ezek: a Dharma, vagyis a törvény; a Vinaja, vagyis a szer- zet szabályai és az Abidharma, vagyis a törvény toldaléka : együttesen Tripitaka, »hármas kosár« nevét viselik. Amint az egyes nevek mutatják, valószínű, hogy az Abidharma neve alá jutottak az újabb, megbírálandó iratok, amelyek- nek rendezése végett Asoka a zsinatot összehívta, míg a Dharma, meg a Vinaja a vesalii zsinat felosztása és együtt a legrégibb írott emlékek. A Tripitakat Asoka fia Mahinda mint buddhista apostol levitte magával Ceylonba. Itt a buddhismus termékeny földre talált. A »hármas kosárban« foglaltakat az élőszó terjesztette és bőséges magyarázatot adott hozzá. Mindezeket (a Tripitakat és a magyarázatokat) Vattagamini király idejében (K. e. 88—76) írták le singha- léz nyelven, »hogy a vallás minden időkre fönnmaradjon«, -— amint a K. u. V. századból származó, ceyloni krónikák mond- ják.1 Ezen szentiratoknak kiváló művelője támadt a magad- hai (India) származású Buddhagosa személyében K. u. az V. század elején, aki a ceyloni magyarázatokat, amelyek a már singhaléz nyelvű páli Tripitakához fűződtek és vele egy egészet alkottak, visszafordította páli nyelvre. Ebben a munkában sok eredeti páli szöveg állhatott rendelkezésére. Ma azonban minden eredeti páli följegyzés elveszett és csak Buddhagosa müve maradt meg, amelyhez idővel újabb magya- rázatokat írtak. Bizonyság reá a kina-japáni kiadás nagy terjedelme. Ez a déli buddhismus szentkönyveinek története. A Mahajana pedig így keletkezett: K. e. az első században Kaniska, Kashmir királya elfogadta a buddhismust. Jalandharaban zsinatot tartott. 1 Dr. E. Hardy: Der Buddhismus 7. 1.
