Hittudományi Folyóirat 16. (1905)
Dr. Hám Antal: Malakiás próféta könyve
’.־י-־>;גז ן :•־ ן •־ ן י 530 DE. HÁM ANTAL. mond a seregek Ura : szükséget küldök közétek, és megátko- zom a ti áldástokat, igen, megátkozom azokat ; mivelhogy nem vettétek szívetekre. Mint ebből kitűnik, az Űr fenyegetése nem föltétien, hanem föltételes, mely csak akkor áll be, ha a papok nem szívlelik meg azt az intést, melyet Malakiás előbb (1, 6—13.) hozzájuk intézett. Hallani a. m. engedelmeskedni (Gén. 28, 7. ; Exod. 24, 7. ; Ezdr. II. 13, 27.). Szívetekre venni, héb. ל־םאו1' צ'»ר1ומ' כל־לע> szívetekre tenni hebraismus ; 11a nem akarjátok szívetekbe vésni, meg- szívlelni, hogy t. i. dicsőséget adjatok az Űr nevének . . . Mert a papság célja és rendeltetése épen Isten dicsőítése. Szükséget küldök közétek. Szükség helyett a héber szövegben meera, execratio, átok van, mely minden rosszat jelent. A meera szükség értelemben nem jön elő. És megátkozom a ti áldástokat. Áldás alatt nem a papok jövedelmét, a tizedeket kell értenünk (sz. Jerom., Rosenm., Hitzig), mert a beracha szó jövedelemről nem használtatik, s ezenfelül mivel a papok jövedelmének elvesztése csak tér- méketlenség vagy más csapásnak a következménye, maga a nép is büntettetett volna ; de nem lehet arra az áldásra sem magyarázni, mellyel a papok magasztalták Jehovát a róluk való kegyes gondoskodása miatt (Schegg), hanem értenünk kell alatta azt a valóságos áldást, melyben a papok- nak a népet részesíteniök kellett (Calm., Grot., Reinke, Keil, Préssel, Knob.). A papságnak ugyanis fő kötelessége volt, hogy áldozatokat mutasson be s megáldja a népet (Lev. 9, 22. ; Num. 6, 23. kk.). Az áldozatokról már kijelentette az Űr, hogy nem kedvesek előtte, most e második köteles- ségről szól, melyet szintén eredménytelennek mond, mivel a papság nem szívvel, hanem csak szájjal adja azt a népre. Ez az eredménytelenség lesz a papság büntetése, mert ha a nép látni fogja, hogy a kapott áldás mitsem használ, tudni fogja, hogy a papok kiestek az Űr kegyelméből, s mivel így Istennél nem tudnak kieszközölni semmit, elhagyja, megveti őket (Knab.). 1
